Asztmával a babavárás

„Kettő helyett lélegzünk”

A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama, ha máshol nem, a szülésre felkészítő foglalkozások vagy a kismamatorna során már hallhatott. A megfelelően végzett légzéstechnika segítségével megelőzhetőek az utolsó trimeszterben gyakori légzési nehézségek, csökkenthetők a vajúdás fájdalmai.

A szükséges oxigént a légzéssel juttatjuk a szervezetünkbe, kilégzéskor pedig távozik az anyagcsere végterméke, a széndioxid. Ám amíg a baba az anyaméhben van, a tüdeje nem működik. Helyette a köldökzsinóron keresztül a méhlepény látja el oxigénnel – ami természetesen az anyától származik.

Oxigén: a nélkülözhetetlen elem

A magzat oxigén ellátása tehát teljes mértékben az édesanyától függ. És persze sokszor az is, ha nem jut a baba elég oxigénhez. Ha az anyánál vérszegénység, rossz lepényi működés, dohányzás, terhességi diabétesz, toxémia vagy más anyagcserezavar áll fenn, csökkenhet a magzathoz jutó oxigén mennyisége.

A méhen belüli oxigénhiányos állapot a babánál súlyos fejlődési rendellenességeket – például mozgásszervi- és beszédfejlődése zavarokat, diszlexiát, diszgráfiát, hiperaktivitást és figyelemzavart - okozhat.

Asztmás roham

Az asztmás panaszok kezelésére különösen nagy gondot kell fordítani a várandósság idején, hiszen az asztmás roham is olyan tényező, amely a magzat egészséges fejlődését veszélyeztető oxigénhiányos állapotot idézhet elő. Az asztmás roham során a hörgők beszűkülnek, a kilégzés nehezítetté válik, köhögés, zihálás lép fel, a levegő áramlása pedig akadályozottá válik.

A rohamok eltérő súlyosságúak és hosszúságúak lehetnek, ám az asztmás rohamok ideje alatt minden alkalommal csökken a szervezetbe jutó oxigén mennyisége.

Asztma és gyermekvállalás

Asztmás kismamák esetében a várandósság időszakában, egyéntől függően előfordulhat a tünetek átmeneti rosszabbodása, stagnálása, sőt bizonyos esetekben javulása is. A súlyosabb esetek azonban rendszerint rosszabbodnak.

Az orvosi tanács ellenére, különösen a terhesség első időszakában, sok édesanya mégis drasztikus mértékben csökkenti az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek szedését. Pedig ezzel veszélybe sodorják önmaguk és magzatuk egészségét!

Általában igaz, hogy várandósság időszakában jobb, ha kerüljük a gyógyszerek szedését, de ennek mérlegelése minden esetben szakorvos feladata. Bizonyos krónikus betegségek esetében ugyanis a megfelelő gyógyszer használatával súlyosabb problémákat előzhetünk meg.

Az asztma kezelésére megfelelő gyógyszerek folyamatos, rendszeres alkalmazása a terhesség időszakában is nélkülözhetetlen. Az asztmás kismamák kezelésére szolgáló nemzetközi ajánlásban is a - sokszor akár életmentő - gyógyszerek terhesség alatti folyamatos használata áll.

Ha az asztmát nem kezelik megfelelően, annak a terhesség alatt olyan következményei lehetnek, mint a magas vérnyomás, súlyos vérzés, toxémia, szülési komplikáció. De előfordulhat koraszülés és az átlagosnál alacsonyabb születési súly is, miközben nő a bölcsőhalál kockázata.

Ne féljünk a gyógyszerektől!

Az asztma kezelésére szolgáló bizonyos gyógyszerek szedéséről számtalan kutatás bizonyította, hogy elhagyásuk nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a szakszerű ellenőrzés mellett történő alkalmazásuk.

Az asztma kezelésében a terhesség alatt törekedni kell a csak inhalatív – vagyis belégzéssel bejuttatott - gyógyszerek használatára, olyan hatóanyagokkal, melyek a szervezetbe juttatva biztosan nem jelentenek veszélyt a magzatra – javasolta dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ha emellett esetleg mégis szükség van - szájon át vagy injekcióban alkalmazott- gyógyszerekre, arról szintén a kezelőorvos dönt, aki a kezelés meghatározásánál figyelembe veszi a kismama állapotát és tüneteinek súlyosságát.

A szülés és a szoptatás időszakában rendszerint a terhesség alatt szedett gyógyszerek szükségesek az asztma kezeléséhez. Ez esetben se mulasszuk el kezelőorvosunkat tájékoztatni megváltozott egészségügyi állapotunkról, így a baba és magunk számára is legbiztonságosabb gyógykezelést kaphassuk.

Figyeljünk az intő jelekre!

Asztmás rohamot számtalan tényező provokálhat. Kiválthatják bizonyos fertőzések, allergének, de az időjárás változásai és lelki megterhelés is elősegíthetik kialakulását. A súlyosabb rohamokat jó eséllyel megelőzhetjük, ha a megfelelő gyógykezelést a kezdeti jelek észlelésekor alkalmazzuk.

Kezdeti jeleknek, figyelmeztető jeleknek nevezzük azokat, melyek sokszor már napokkal előbb jelzik az asztmás roham közeledtét, vagy közvetlenül az asztmás roham elején jelentkeznek. Rendszerint megelőzik a súlyos tünetek kialakulását, és ha odafigyelünk rájuk, azzal lehetővé tesszük a roham kifejlődésének megakadályozását.

A kezdeti tünetek közé tartoznak:

• Elsősorban éjszaka, vagy terhelésre jelentkező gyakori köhögés.
• Légzés nehezebbé és/vagy gyorsabbá válása.
• Testmozgás során gyengeség érzet, főképp, ha ez sípoló légzéssel, szapora légzéssel illetve köhögéssel társul.
• A levegő csúcsáramlásának lassulása (légzésfunkciós készülékkel mérhető).
• Meghűlés, felső légúti hurut jelei.
• Alvászavarok.

A kezelőorvossal egyeztetve minden kismama elkészítheti a maga személyre szabott asztma-akciótervét, ami tartalmazza azoknak a szükséges gyógyszerek alkalmazásának módját, melyek segítségével a súlyosabb rohamok megelőzhetők.