Császármetszési arány emelkedésének okai a XXI. században
A császármetszés a leggyakrabban végzett műtétes beavatkozás a fejlett országokban az ezredforduló óta, problematikája, arányának emelkedése világszerte foglalkoztatja a szakmai és laikus közvéleményt egyaránt. Az 1990-es évek végére az Egyesült Államokban 21 százalékos országos császármetszési gyakoriságot regisztráltak, ezért kormányprogram született az arány 15 százalékos csökkentésére, ez azonban nem valósult meg, sőt tovább emelkedett a műtétek száma.
A 2003-as adatok szerint a császármetszések aránya már 26,7% lett, ezen belül az elektív - vagyis orvosi indok nélküli, előre eltervezett - császármetszéseké 19,1%-ra nőtt, 2007-ben pedig már meghaladta a 30%-ot. Az Európai Unió országaiban, 2000-ben a császármetszések aránya 20,5%, 2004-ben pedig 23,6% volt. Hazánkban is a nemzetközi tendencia figyelhető, az országos gyakoriság 1990-ben 10%-ról a 2000-es évekre 20%-ra emelkedett, 2006-ban pedig már 28,9% volt.
Hogy veszélyes-e a műtét, a témával kapcsolatban Dr. Papp Zoltán professzort, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika alapító igazgatóját kérdeztük. „A császármetszés alatti anyai halálozást nehéz megbecsülni, mivel ennek hátterében sok esetben a társuló anyai betegségek állnak, nem pedig maga a beavatkozás. A nemzetközi statisztikák alapján a császármetszés anyai halálozása 3-7-szer magasabb, mint a hüvelyi szülésé, de ma már gyakorlatilag nincs különbség a tervezett császármetszés és a spontán hüvelyi szülés összehasonlítása esetén. Az észlelt szövődmények közül az egyik leggyakoribb a vérzés, de történhet a műtét alatt sebészi szövődmény, egyéb szervek sérülése, gyulladás is. A hüvelyi szülést ritkábban követi súlyosabb szövődmény, mint pl. thrombózis, embolia.
Ugyanakkor hüvelyi szülést követően a medencefenék funkciójának a romlása lényegesen gyakoribb, mint műtétet követően. Ma már ezt objektív méréssel is igazolni lehet. Mindezek a császármetszés kérdésének szakmai szempontokon túlmutató, filozófiai megközelítését is igénylik. A császármetszés magzati kockázata elhanyagolható, de a tervezett császármetszések következtében emelkedhet a tüdő éretlenségéből eredő neonatális morbiditás és mortalitás, amennyiben azt korábban végzik el (38. hét előtt). Ugyanakkor csökken a szülési magzati sérülések száma (pl. kar, váll), az újszülöttkori vérmérgezés, az agyvérzés, a magzati oxigénhiány” – tudhattuk meg a Professzor úrtól.
Az idősebb anyai életkor mind az először szülőkben, mind a többedszer szülőkben növeli a császármetszések számát, melynek okai között szerepel, hogy az első gyermek érkezése karrier és tanulási szempontok miatt egyre inkább a harmincas életévekre tolódik. Statisztikailag kimutatható a magasabb életkor és az iskolázottság, az ezzel együtt járó jobb érdekérvényesítő képesség császármetszési frekvenciára gyakorolt hatása.
„Jelenleg az amerikai statisztikák szerint, az anya kérésére végzett császármetszések aránya az összes császármetszés 4-18%- ára tehető, az elektív műtéteknek pedig a 14-22%- át képezi. A szülő nők részéről az igény leggyakoribb oka a fájdalmaktól, illetve magától a szüléstől való félelem. Többedszer szülőknél a korábbi szülések kellemetlen tapasztalatai képezik a kérés leggyakoribb okát.
Megbízható tanulmány nem áll rendelkezésre a Magyarországon császármetszéssel szülni kívánó nők arányáról. A terhesek kb. 6-10%-a fél a szüléstől, a félelmek a fájdalommal, szülési sérüléssel, sürgős császármetszéssel, családi élet változásával kapcsolatosak és gyakoribbak először szülőknél. A Szülész- Nőgyógyász Szakmai Kollégium 2008-ban írt állásfoglalásában kijelenti, hogy orvosi javallat nélkül, önmagában anyai kérésre császármetszés nem végezhető” – folytatja a szülész-nőgyógyász professzor.
Évek óta tapasztalható a gyermekvállalási kedv csökkenése – az először szülők aránya emelkedik –, az első gyermek vállalása egyre idősebb anyai életkorban következik be. A terhesgondozás fejlődésével súlyosabb anyai betegségek sem képezik terhesség vállalásának ellenjavallatát. „A praenatalis diagnosztika színvonala emelkedett, évről- évre nő az IVF technikával fogant terhességek száma, ennek megfelelően emelkedik az ikerterhességek aránya is. A fenti tényezők mindegyike a császármetszések gyakoriságát fokozza” – hangsúlyozza Prof. Dr. Papp Zoltán.
A társadalom elvárása a „modern” szülészettől igen sokrétű, fő szempont a biztonságosság, lehetőleg legyen fájdalommentes, egyszerű, és ezért a császármetszés is egyre inkább elfogadott - és elvárt - „természetes” szülésmód. A közvélemény csak a 100%-os sikertörténeteket fogadja el - maximális elvárás -, komplikációk jelentkezésekor élnek a jogi fellépés lehetőségével. Ezzel párhuzamos igény a természetes szülés is, azaz a szélsőség szélsőséget szül, vissza a természetes szülés folyamatához: az otthonszülés, alternatív szülészet térhódítása is tapasztalható a megrendelésre végzett császármetszések mellett.
Babanet hozzászólások(8 hozzászólás)
Az első ugyan program császár lett volna farfekvés miatt, sürgősségi császármetszés lett toxémia miatt.
A másodikat részben én kértem, nem mertem megkockáztatni a hüvelyi szülést. Műtét alatt derült ki, meg sem tudtam volna szülni a gyerekem hüvelyi úton úgy rá volt tekeredve a köldök zsinór.
A harmadik élből császár lett, nagy szerencsénkre. Dupla csomót kötött a gyermekem a köldökzsinórra... doki szerint rohanhattunk volna a műtőbe.
Mindenesetre csatlakozom az előttem szólóhoz, szabad orvos és kórházválasztás van, tehát ha nem tetszik a döntésük akkor lehet keresni más intézményt. Nekem 3 különböző doki erősítette meg, hogy ne is gyúrjak hüvelyi szülésre, szóval bele kellett nyugodnom.:-( De nehéz volt elfogadni, ezért is jártam nagyon utána, mert reménykedtem!
Persze nem azt mondom hogy nem lehet túlélni, de hogy vki erre vágyjon, ezt kérje....