A császármetszés nem hat a szoptatásra?
A császármetszéssel való szülés nincs hatással arra, hogy az anya mennyi ideig szoptatja gyermekét. Ezt állítják azok a brit kutatók, akik egy 2,000 anyára kiterjedő vizsgálatot végeztek el.
A kutatás megállapította, hogy igen kevés összefüggés van a császármetszés és aközött, hogy mikor kerül először a kisbaba az anyamellre – írja az Orientpress. Persze, ez esetben Nagy-Britanniáról van szó, nem a magyar egészségügyben dívó gyakorlatról, ahol a császáros anyák még ma is általában órákkal a szülés után tehetik először mellre a babát.
A BMC Pediatrics jelentéséből az is kiderül, milyen hatással van minderre az etnikum, illetve az előző szülések száma. A kutatás szerint a szoptatást a fehér bőrű anyák 70 százalékos nagyobb valószínűséggel hamarabb abbahagyják, mint a színes bőrűek.
A brit Egészségügyi Minisztérium – akárcsak a hazánkban érvényes ajánlások - kizárólag anyatejes táplálást javasol a baba életének első hat hónapjára, de az anyák többsége az Egyesült Királyságban ekkor teljesen abba is hagyja, így az ország Európában az utolsó helyen áll az anyatejes táplálás szempontjából.
A témában készült legutolsó felmérés, amelyet a Manchester University és az East Lancashire Primary Care Trust végzett, több mint 2,000 anyát kísért figyelemmel, akik mindannyian gondozói segítséget kaptak, adja hírül a BBC News.
A szoptatással foglalkozó szakemberek szerint a császármetszés több okból is hatással lehet a szoptatásra: a természetes szülés során a hormonháztartás is átalakul, míg a császármetszés után ehhez jóval több idő kell, tovább tart, mire belövell az anyatej. Ráadásul császáros sebbel az első napokban sokkal nehezebb és fájdalmasabb az anyatejes táplálás. A magyar kórházakban sokszor később is kerül először mellre a kisbaba, ez pedig azért hátrányos, mert ilyenkor már esetleg gyengülhet a szopóreflex, azaz a baba nehezebben tudja kiszívni a számára annyira fontos anyatejet.
Babanet hozzászólások(5 hozzászólás)
Mindkét csemetém császárral született. Kislányom 23.57-kor (óra/perc) született, másnap reggel 6 órakor szoptathattam meg először, majd 3 napig csak 3 óránként járhattam hozzá. Ő majdnem 2,5 éves koráig szopizott!
Kisfiam délelőtt 11.52-kor született, 2 óra múlva megszoptathattam, majd 9 hónaposan úgy döntött, nem kér többet a ciciből (megszokta a refluxjára kapott tápszert, amivel indítani kellett a szoptatásokat), azonban tejem még így is lett volna elegendő mennyiségben.
Mindkét császár után a 3. napon indult be a terjtermelődés, de akkor már alkalmanként 100 grammokat tudtak szopizni és fejni is tudtam.
Szerintem alapvetően attól függ a szoptatás sikere vagy sikertelensége, hogy az anyuka mennyire elszánt, mennyire tartja üres fecsegésnek azon jótanácsokat, miszerint minél sűrűbben tesszük mellre a babát, annál hamarabb és nagyobb mennyiségben indul meg a tejtermelődés, illetve én is azt vallom, hogy nem szabad órához igazítani a szoptatásokat. Természetesen vannak olyan esetek, amik bezavarnak a szoptatásba, akár anyuka lelki problémái, akár egy hetekig kisebesedett mellbimbó, de úgy gondolom, utóbbin is túl lehet jutni. Kisfiamnál a 3. héten sebesedett úgy ki mindkét mellbimbóm, hogy hetekig görcsbe rándult minden izmom szoptatáskor, azonban ekkor sem adtuk fel!
Sok olyan kismamát ismerek, akik kifelé azt mutatták, hogy ők mennyire akartak szoptatni, közben meg láttam, hogy egyáltalán nem érdekli őket a dolog, úgy gondolták, a tápszerezés egyszerűbb... Ez sem gond, csak vállalják fel, talán így a statisztikákat is könnyebb lesz elkészíteni.
Ez a cikk nem igazán informatív arra vonatkozóan, hogy császáros szülés esetén mi a legjobb követendő módszer. Szívesen olvasnék konkét tanácsokat, ajánlásokat orvosoktól, csecsemősnővérektől.
Ugye az a baj a császárnál, hogy epidurál/spinális érzéstelenítéssel szokták csinálni, így 6 v 12 órán át a mama nem mozoghat. Így a mihamarabbi mellre helyezés esélytelen.
Tehát egyrészről igaz, hogy a császárnak semmi köze nincs a szoptatási nehézségekhez, másrészt azonban nagyonis igaz - bár nem kozvetlenül, hanem a "kivitelezés módja" miatt.
(Ez is megérne egy misét, hogy van-e választási lehetőség a 6 és a 12 órás típusú elzsibbasztás között, mi a különbség, stb...! Hadd legyünk felkészültek, amikor a szülési tervet beszéljük meg az orvossal...)
Én az első gyermekemet 12 óra vajúdás után császárral hoztam világra,hajnal fél2kor.szoptatni reggel 6kor már hozták is de nemfogadta el a mellemet.és az 5 nap alatt amíg a kórházban voltunk nemfogadta el pedig a csecsemős nővérkék mindent megpróbáltak már rengeteget segítettek de hiába egyszerüen nem volt hajlandó bekapni köpte ki.itthon sem fogadta el így maradtt a tápszer.addig addig próbálgattam itthon,már a bimbóvédővel próbálkoztam,és azzal elfogadtta a mellemet.kb.2hét mulva a bimbóvédő nélkül megpróbáltuk és szerencsére sikerült megtanulnunk szopcsizni.a mai napig nemtudom mi volt a hiba de aki szoptatni akar annak sikerülni is fog.
A második lányommal altatásban császároztak, és az altató miatt nem lehetett másnap reggelig szoptatni, nála is a mellre tételtől 3. napra lett tejem, és ő 22 hónapig szopizott, akkor is azért választottam el, mert akkor már kb. 25 hetes terhes voltam, és nekem fájt amikor szopi helyett játszott a mellemmel, és ezt elég gyakran tette, mert addigra már inkább játszani kellett neki mint a tejért.
A harmadik babánál gerincérzéstelenítésnek indult, aztán komplikáció miatt abból is altatás lett, így őt is csak másnap reggel tehettem mellere. Nála viszont már a mellre tétel utáni 2. napon beindult a tej, talán, mert kb 2 hónappal előtte hagytam abba a nagyobbik szoptatását. ( a harmadik baba a 35. hétre érkezett). Mivel ő még kicsi, majd meglátjuk meddig szopizunk, de én a lehetőséget megadom neki is kb 2 évre, aztán majd meglátjuk. Húgom fia 1 évesen utasította el a cicit, pedig az anyukájának volt még teje, azaz gyerekfüggő is, ki meddig szopik.
Ami meg azt illeti, hogy ha valaki akar, akkor tud szoptatni, a legtöbb esetben ez így igaz, csak küzdeni kell érte. (Nekem szerencsém volt, egyik babánál sem volt problémám, de ismertem nem egy olyan anyát, akinek küzdenie kellett, hogy tudjon szoptatni, és ugyan nem ment nekik egyik napról a másikra, mindketten adtak eleinte tápszert is a babának, de aztán mindketten szoptattak több mint 1 évig. (az egyiknek még folyamatban van, most 15 hónapos a babája)
Azaz türelem, kitartás kell, de lehet szoptatni bármilyen indulás esetén.