6 mondat, amit ne mondj egy császáros anyukának!
Hiába tervezgeti kismamaként az ember, hogy milyen felemelő, megindító, felkavaró és természetesen végtelenül gyönyörű – csak viccelek,félig – élmény lesz számára a szülés, olykor az élet közbeszól. Vagy egy nem megfelelően elhelyezkedő babával, vagy egy nem beilleszkedett babafejjel, vagy egy előre nem látott fertőzéssel-betegséggel, vagy egy esetlegesen túl gyors döntést hozó orvossal. És akkor fuccs: a gondosan megkomponált szülésélményt egy egészen más élmény váltja fel.
Aztán hazatérve a kórházból egyszerre próbál a császáros anyuka ellátni egy pöttöm babát és minél gyorsabban regenerálódni a műtét után – miközben olykor még egyéb nehézségekkel is meg kell küzdenie. Például azokkal a nem átgondolt, vagy nagyon is átgondolt, fájdalmat okozó mondatokkal, amelyek a környezetük felől érkezhetnek. Jöjjön hát hat olyan mondat, amit inkább ne mondj egy császáros anyukának!
- „Na, akkor könnyű dolgod volt!” Nézőpont kérdése, hogy kinek mi a nehéz és a könnyű, személy szerint inkább hatszor szülnék császár nélkül, mint egyszer császárral. Hogy miért? Mert másnap nekem pár apróbb kellemetlenségen kívül kutya bajom nem volt, míg a császáros mamák nagy része pokoli fájdalmakat állt ki – olykor még hetekig! Ráadásul a császár az esetek döntő többségében nem is a szülő nő döntése, hanem az orvosé, és a mamák nagy része bármit megadna azért, hogy elkerülhessék.
- „Biztos, hogy szükséges volt az a császár?” Bár igaz, hogy hazánkban is nagyon magas az indokolatlan császármetszések aránya – ahogy az is érdekes, hogy ma már a szülések 30%-a császármetszéssel végződik -, semmi haszna sincs ennek a kérdésnek, főleg nem utólagosan. Ami történt, megtörtént, a kérdéssel alaposan meg lehet forgatni a kést egy anyukában.
- „Engem aztán nem fognak megcsászározni soha, a természetes szülés híve vagyok!” Hát elárulnám, hogy a császáros mamák jó része is abban hitt a műtőben tett kis kanyara előtt. És mivel minden szülés más és más, semmiféle garancia nincs rá, hogy egy hasonló érzületű nő egyszer csak nem találja magát szintén a műtőasztalon.
- „Lehet, hogy nem lett volna császár, ha nem kapsz epidurált/ fogadsz bábát/ a fejed tetejére állsz, stb.!” Hát igen, utólag már sokat ér az ember ezekkel a találgatásokkal. Amellett mi van, HA minden klappol, és mégis császár lett volna a vége?
- „Nem sajnálod, hogy nem tapasztalhattad meg a szülést?” Először is, a császár is szülés, vagyis a szülésélmény megvan, csak más módon. És bár érezheti úgy egy császáros mama, hogy valami kimaradt az életéből, az fix, hogy ez a kérdés ismételten nem használ egy cseppet sem.
- „Jaj, sajnálom!” A császáros mamák nagy része is sajnálja, hogy így alakult a kismamaként szépen megálmodott szülésük, de sajnálat helyett inkább megértésre lenne szükségük. Amellett pedig a lényeg úgy is az a kocsiban békésen szunyókáló kölyök, akit így is, úgy is imádunk, függetlenül attól, miképpen érkezett erre a világra.
Császáros mamák, mi volt a legrosszabbul eső mondat, amit hallottatok?
Szilágyi Diána, 2013. július 25.
Babanet hozzászólások(8 hozzászólás)
Most várom a másodikat és sajnos 99% a császár esélye,bárcsak ne így lenne. " Gondolhattam volna,hogy ez lesz a vége ennek is,talán meg sem próbálja? Nehogy szenvedni kelljen érte egy kicsit is?" ÁÁÁ,kedves anyósom,ez egy leányálom,mint a cikk is megírta!