Tünetek, melyek a férfiaknál meddőségre utalhatnak
A meddőség egy igen alattomos betegség. Ennek oka, hogy tulajdonképpen nincsenek tünetei, azon az egyen kívül, hogy egy éven belül sem sikerül a családalapítás a párnak. Szerencsére legalább azoknak a betegségeknek a tünetei jelezhetik a bajt, melyek meddőséget is okoznak, de ebből a szempontból a férfiak nehezebb helyzetben vannak.
A témában Ratkó Tünde szülésznő, termékenységi szakember van a segítségünkre.
Meddőséget okozó betegségek
Ha a hölgyekről van szó, akkor több olyan tünettel is lehet számolni, melyek jó eséllyel előre vetítik a meddőség meglétét. A fokozott szőrnövekedés, vagy az indokolatlan hasi hízás a PCOS és a pajzsmirigy problémák velejárói, a rendszertelen menzesz pedig hormonális gondokra utalhat.
A férfiak esetében sajnos döntő többségben a környezeti ártalmak felelősek a meddőség jelenlétéért, melyeknek igazán tünetei nincsenek. A statisztika alapján természetesen vannak olyan betegségek, melyek jó eséllyel váltanak ki az erősebbik nem esetében is terméketlenséget.
Az esetek 1-2%-ban a hipotalamusz problémája okozta hormonális eltolódások állhatnak a háttérben, ebben az esetben a hormonális zavarnak lehetnek jelei, hiszen a pajzsmirigy hormonok szabályozásában is van szerepe, így az indokolatlan hasi hízás itt is jelentkezhet. prolaktin termelése miatt a megnövekedett mellek, esetleg tejcsorgás is jelentkezhet, de ezek nem feltétlenül jelentik a meddőség jelenlétét is.
Az ivarmirigy rendellenességei okozhatnak meddőséget, ezek mintegy 30%-ban vannak jelen. A tesztoszteron termelés eltolódásán kívül azonban ennek nemigen vannak jelei, ha csak nem anatómiai elváltozásról van szó.
A fennmaradó rész az úgynevezett idiopátiás, vagyis ismeretlen eredetű meddőség, melynek okaira szinte soha nem derül fény. Ez annál is inkább rossz, mert így sokan úgy érzik, semmit nem tehetnek a kialakult helyzet ellen.
Lépni kell
A családalapítás útjában az esetek döntő többségében a tápanyaghiányos állapot áll, mely súlyosan érinti az emberiség negyedét. A tápanyagok hiánya hátrányosan hat például a hipotalamusz működésére is, de a herék, a dülmirigy, vagy maga a spermiumtermelés is kárát látja a tápanyaghiánynak, működésükben komoly zavarok keletkezhetnek.
A tápanyagok pótlása ideális esetben a táplálkozással történik. Sajnos azonban napjainkra az ideális eset olyan messzire került, hogy szinte nem is látjuk. Az élelmiszereink beltartalma a nagyüzemi termesztés, műtrágyázás és például a légszennyezettség hatására a felére csökkent. Szervezetünket azonban egyre több méreganyag támadja, egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie például a stressz terén, melyek mind energiaigényes, így tápanyagigényes folyamatok.
A pótlás megoldására születtek meg a férfivitaminok, melyek azonban csak abban az esetben jelentenek valódi segítséget, ha komplexek, és bennük az anyagok szerves kötési formában vannak jelen. Előbbi azért fontos, mert az egyes anyagok segítik mások hasznosulását (mint a C-vitamin és a vas, vagy éppen a cink és a réz kapcsolata esetén). Utóbbi fontossága abban rejlik, hogy a biológiailag aktív, szerves kötésű anyagok – praktikusan a –citrát és –glükonát formák – hasznosulása akár 80%-kal is jobb.
Minek a pótlás?
Sokan kétségbe vonják a tápanyagpótlás szükségességét, hiszen “jól vannak”. Tudnak dolgozni, edzeni, izmot építeni, és nem is betegek. De ez nem ilyen egyszerű.
A szervezet a folyamatokat, funkciókat rangsorolja, a tápanyagokat pedig e szerint csoportosítja át az egyes működésekhez. Előnyt élveznek azok a rendszerek, melyek az életben maradáshoz szükségesek, másodlagosak az olyan funkciók, mint a szaporodás. Ezeknek a rendszereknek a sérülése pedig a legtöbb esetben nagyon sokáig tünetmentes marad, vagyis a bajt csak akkor vesszük észre, amikor már késő, így inkább a megelőzésre kell koncentrálni!
