Törvénymódosítás őssejtügyben
A köldökzsinórvérből nyert őssejtek a jogi szabályozás szempontjából nem illeszthetők be az egészségügyi törvény jelenlegi rendszerébe, mivel az egyrészt a vért nem kezeli emberi szövetként, másrészt a szövet-transzplantációval kapcsolatban csak az élő szervezetből és a halottból eltávolított szövetek esetét szabályozza.
A törvényjavaslat az őssejtek tárolásának és felhasználásának közösségi modelljét követi, amely szerint a levett őssejtek egy közös alapot képeznek, és a rászorulók ebből az alapból részesülnek igényeiknek megfelelően, életük során esetlegesen akár többször is. Az őssejtek egyéni hozzáférésű tárolása ellen szól, hogy egy átlagos újszülöttnél annak az esélye, hogy az eltett őssejtjeit, élete során saját maga részére igénybe kell vennie az 4:10.000-hez, vagyis az esetek 99,96 %-ában a tárolt őssejtek nem használhatóak fel; míg a közösségi modell alkalmazása során - a közös felhasználásból következően - a levett őssejtek lényegesen nagyobb hányada hasznosulhat.
A szabályozásnak különös figyelmet kell fordítania a személyes adatok védelmére is, mivel a tárolt őssejtek az adományozó teljes genetikai állományát hordozzák. Tekintettel arra, hogy e sejteket hosszú időn keresztül tárolják, mai tudományos ismereteink nem elegendőek ahhoz, hogy a genetikai profil felhasználásának veszélyeit megbecsülhessük.
Ennek érdekében a törvényjavaslat megtiltja a köldökvér tárolása során az adományozó azonosításához szükséges adatok kezelését. Amennyiben az adományozó rászorul az őssejtekre, DNS-ének ismeretében könnyűszerrel megtalálható lesz a számára legmegfelelőbb donor, amely vélhetően saját őssejtje lesz.
A javaslat úgy módosítja az Eütv. Szerv- és szövetátültetésről szóló XI. fejezetének "szövet" fogalmát, hogy a köldökzsinórvér szövetnek minősüljön, ezáltal mindazok a garanciák érvényesülhessenek, amelyeket a szövet-transzplantációval kapcsolatban az Eütv. előír.
Forrás: http://www.weborvos.hu és http://www.mok.hu
Forrás:
