Fogy a magyar?
Míg akár 50-60 éve is három gyerek kifejezetten kevésnek számított egy családban, mára ritka madárnak számít az, aki kettőnél több gyereket vállal. Pedig folyamatosan azt halljuk, hogy csökken a népesség, nem szülnek a nők eleget, elöregszik a társadalom. Akkor miért nem vállal hát egy átlagos magyar család három vagy több gyereket? Ennek okait kutatjuk, a teljesség igénye nélkül.
Természetesen vannak egészen evidens okok is arra, ha valaki 0-1-2 gyereket vállal: a pártalálás nehézségei, tudatos tervezés, egészségi okok stb. Mi most három jellemző okot vizsgálunk meg egy kicsit részletesebben.
Későn szülünk
A mi szüleink korában jellemzően a középiskola után a lányok férjhez mentek, gyereket szültek. 19-20 évesen - szinte még gyerekként - már sok nő anya volt. Mára ez teljesen megváltozott.
Ma az átlagos anyai életkor az első gyerek születése idején 27 év. Befejezzük a felsőfokú tanulmányainkat, elkezdünk dolgozni, jó esetben párt is találunk –nos, hamar közel találjuk magunkat a harmadik x-hez. Ebbe viszont bele kell kalkulálnunk azt is, hogy éveink számának növekedésével az esélyünk csökken a megtermékenyülésre. Megtervezhetjük előre az életünket, bejelölhetjük a 40. születésnapunkat, mint az első gyerek vállalásának tervezett ideje, de az anyatermészettel nehéz kibabrálni. Maximum egyezkedhetünk vele.
Jó tudni, hogy a termékenységi vagy szaporodási rátánk, azaz az egy nőre jutó gyerekek száma ma Magyarországon 1,3. Ahhoz, hogy a népességszám ne fogyjon, a szinten tartáshoz is 2,1 gyerek kellene statisztikailag.
MIÉRT NEM SZÜLÜNK (TÖBB) gyereket?
"Magyarországon gyereket vállalni komoly hendikepet jelent, főleg és elsősorban a nők számára. Már a terhességet sem nézi a munkáltatók egy része jó szemmel, ám ha egy kisgyerekes anya vissza szeretne térni a munkába, számtalan problémával kell szembenéznie. Mázlista, ha visszaveszik, mázlista, ha talál kisgyerek mellett munkát."
További okokat taglaltunk már korábban is ebben a cikkünkben.
Társadalmi megítélés
Ha egy társadalomban a két gyerek az átlagos, akkor a három vagy annál több már ,,gyanús”. Ha én úgy gondolom, hogy nem engedhetek meg magamnak kettőnél több gyereket, akkor a másik milyen jogon szül ennél többet? Miből telik neki rá, miből fogja felnevelni? Hányszor, de hányszor hallottam, olvastam arról, hogy három gyereket kvázi megélhetési forrásként szülnek ,,egyesek”, mert ebből akarják eltartani magukat, a tisztességes dolgozók adójának terhére. És egyébként is, aki sok gyereket vállal, az biztosan tudatlan, nem ismeri a fogamzásgátlást, vagy kisebbségi, esetleg túlbuzgóan vallásos.
Nemrégiben egy fórumon az olvastam –és ezen nagyon megdöbbentem-, hogy az illető azért nem vállal harmadik gyereket, mert ő nem fogja ezt a kormányt még több gyerekkel támogatni. Hát, ez is egy hozzáállás.
Gazdasági helyzet
Minden ok közül talán a legjellemzőbb és a legnehezebb. Az egész világon válság van, a családok szintjén ez nagyon is realizálódik. Úgy gondoljuk, egy gyereknek még meg tudjuk adni azt, amire a testi-lelki fejlődéséhez szüksége van, még talán kettőnek is, de ennél több gyerek vállalása már szinte vállalhatatlanul nagy terheket ró a családi kasszára.
Bár cáfolhatnám ezt az érvet! De sajnos a nagycsaládosok között tényleg sokan szorulnak valamilyen támogatásra akár az államtól, akár egyéb segítő szervezetektől.
A nagycsaládokban általában egykeresős családmodellel találkozunk, hiszen a több gyereknek gyakran az az ára, hogy az anya inaktívvá válik, kiszorul a munkaerőpiacról, képtelen abba évek múltán újra bekapcsolódni, vagy csak kompromisszumok árán.
Ezért jó, ha az otthon töltött évek alatt ,,előremenekülünk”, vagyis tanulunk, tovább- vagy átképezzük magunkat, tartjuk a kapcsolatot a munkahelyünkkel, esetleg önálló vállalkozásba kezdünk.
Ti mennyi gyereket vállaltok? Miért pont annyit?
Nágel Zsuzsi, 2012. november 08.
Babanet hozzászólások(1 hozzászólás)