Az űrben nem megy a gyerekcsinálás
Az egereken súlytalanságban végzett kísérletek tanúsága szerint a gyerekcsinálást jobb, ha a Földlakókra hagyjuk.
Japán biológusok szerint a mikrogravitációban vizsgált embriók alapján leszögezhető, hogy az űrben a megtermékenyülés minden további nélkül lehetséges, de az embrionális fejlődéshez szükséges a normál földi gravitáció.
A kutatás, amelyet a Public Library of Science One szaklapban tettek közzé, csak a legutóbbi része annak a meglepően vaskos tudományos irodalomnak, mely az űrbéli környezet hatásait tanulmányozza a szaporodásra.
Az űrben már sikeresen szaporítottak békákat, szalamandrákat, tengeri uborkákat – bár ez utóbbiakkal nem értek el akkora sikereket -, valamint halakat. A madarak és a méhek, érthető okokból, nem szerepelnek a vizsgálandó alanyok listáján.
Az emlősök űrben történő szaporodására vonatkozó kutatások azonban eleddig háttérbe szorultak, pedig sejthető, hogy az alacsony gravitáció hangsúlyosabb hatással van az emlősökre, akiknél az embrionális fejlődés sokkal bonyolultabb és érzékenyebb folyamat, mint más állatoknál.
A hatások vizsgálatára a kutatók mesterségesen megtermékenyített egérpetesejteket használtak, melyeket egy 3-D-s klinosztátba, egy olyan eszközbe helyeztek, mely forgó mozgásával a gravitáció hatásait kiegyenlíti, eloszlatja.
A megtermékenyülés annak rendje és módja szerint megtörtént, amely arra enged következtetni, hogy a mikrogravitáció nem károsította a spermiumokat – olvasható a Wired.com cikkében. Ám a későbbiek során a klinosztát belsejében fejlődő embrióknál különféle fejlődési problémákat találtak. Különösen a sejtosztódás és a sejtértés szenvedett zavart.
Néhány embriót végül visszaültettek nőstény egerekbe, ám a születéseknél alacsonyabb volt az egészségesen napvilágot látottak aránya, mint a normál gravitációs körülmények között fejlődő kontrollcsoportnál. A különbségek egy része ugyan adódhat abból, hogy az érzékeny sejteken bonyolult beavatkozásokat végeztek, de a kutatók következtetései szerint ezek sokkal inkább az alacsony gravitáció földi körülményekhez alkalmazkodott szervezetekre gyakorolt hatásának köszönhetők.
„Az élet Földön kívüli fenntartása – akár az űrállomásokon, akár más bolygókon – megköveteli, hogy világosan lássuk és megértsük az űrbéli környezet hatásait az emlősök szaporodásának kulcsfontosságú szakaszaira.” – írták a tudósok.
