A terhesség elõtti trauma kihat a gyerek viselkedésére

Az anya terhesség előtti traumatikus élményei befolyásolják későbbi gyermekének érzelmi és szociális viselkedését. Erre az eredményre jutott az a kutatás, melyet a Haifa Egyetem tudósai végeztek el, és amelyről a Developmental Psychology (Fejlődéslélektan) című szaklapban lehet részletesebben olvasni.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az anya múltban történt traumatikus élményei , amelyek hatása a terhességre nem közvetlen, a gyermek érzelmi és szociális viselkedését mégis befolyásolják.” – összegezte Micah Leshem professzor, a kutatás vezetője a Science Daily cikkében.

A terhesség alatt elszenvedett traumák hatásairól már korábbi tanulmányokból sok mindent tudunk, ám a fogantatás előtt elszenvedett csapások hatásait eddig még senki sem kutatta. A kutatók eredményeiket patkányok megfigyelésével kapták, akik társadalmuk felépítésében és agyi aktivitásukban is sok hasonlóságot mutatnak az emberrel.

A vizsgálatok során a patkányokat három csoportra osztották: az egyik csoport tagjainak a párosodás előtti két hétben különféle stressz növelő élményben volt részük, és a nőstényeknek a teherbeesés előtt volt idejük a felépülésre, a második csoportba tartozó állatok hasonló hányattatásokban volt részük a fogantatást közvetlenül megelőző egy hétben, míg a harmadik csoport tagjai kontrollcsoportként, stresszmentesen folytathatták életüket. Amikor a patkányok utódai elérték az ivarérettséget – 60 naposan -, a kutatók megvizsgálták érzelmi – különösen a szorongás és depresszió szempontjából – és társas viselkedésüket.

Az nyilvánvalóvá vált az eredményekből, hogy a közvetlenül a fogantatás előtti trauma változatos hatással volt a kölykökre. Ezek a hatások csoportok és nemek szerinti megosztást mutattak, ám abban megegyeztek, hogy a kontroll csoportba tartozó patkányoktól élesen elütő viselkedésnek bizonyultak.
A stresszes anyák utódainál csökkent a társas kapcsolatteremtés készsége a kontrollcsoporthoz képest: ezek az állatok kevesebb időt töltöttek egymás társaságában és ezidő alatt is kevesebb volt köztük az interakció. A nemek közti különbségek is érdekesek voltak: a nőstény utódok esetében magasabb volt a szorongás szintje, mint a hímeknél. Azoknak az anyáknak a kölykei, akik közvetlenül a fogantatás előtt voltak stressznek kitéve, hiperaktívak lettek, vagyis az sem mindegy, hogy a trauma és a teherbeesés között mennyi idő telt el.

„Azzal mindenki tisztában van, hogy a dohányzás károsítja a magzatot, ezért az anyák nem is dohányoznak a terhesség alatt. Kutatásunk eredményei szerint az anya múltbéli hányattatásai, még akkor is, ha jóval a terhesség előtt történtek, szintén hatással vannak az utódra, még annak felnőtt korában is. Valószínűsíthető, hogy hasonló hatások figyelhetők meg az embernél is: például azon anyák gyermekeinél, akik terhességük előtt jóval háborús eseményeknek voltak kitéve.” – mondta Leshem professzor.