Papinapló 8. – Mimó megtanult madárul
Minden ésszerű kórisme alapján hamar át kellett volna szaladnia rajtam a vírusnak, mégis másfél hétig húzta bennem. Emiatt extra sokáig volt gyötrelmes távolról szeretni a családom. És egy tapasztalattal is gazdagabb lettem: ha kezet mosol szappannal, utána nehogy használd a gélszerű fertőtlenítőt, mert leeszi a kezed. Legalábbis, ha napokig együtt használod őket.
A kézmizéria miatt komoly gondban voltam a fürdetésnél, mert bármennyire is langyos volt víz, égette a kezem. Ráadásul fogni sem tudtam. Így nehéz egy majd’ négy kilós gyerekkel. Merthogy beindult ám Mimó. A kezdeti stagnáláshoz képest rohamtempóban kezdett nőni. Le is álltunk a tápszerrel, ami így bevégezte feladatát: beindította a növekedést, pont. Már azt számolgatjuk, hogy ha ilyen gyorsan gyarapodik, akkor nem kell egy újabb százas pakk újszülött pelenkát venni, hanem egy méretet ugorhatunk. A ruhákkal ugyanez a helyzet, tényleg elkezdte kinőni őket egyik napról a másikra. Kár értük, megszerettük őket.
A hét nagy újdonsága, hogy Viru megfigyelt két új hangot, amit Mimó rendszeresen hallat. Ezek egy hete talán még sírástípusok voltak, mostanra azonban mindentől elkülöníthető közlések. Azt nem tudjuk, mit jelentenek, de biztosan nagyon fontosak. Az is lehet, hogy az ablak alatt fészkelő madaraktól leste el a csiripelést. Sose árt, ha már korán megtanul valamilyen hasznos idegen nyelven. Az is egyre biztosabb, hogy a gyerekek álmodnak. Legalábbis a fiam alvás közben csámcsog, és jól láthatóan kamuszopizik. Mivel nem használunk cumit, csak az lehet, hogy képzeletben egy mellen csüng.
A kezdeti ellenállásomat kicsit visszább vettem, mert láthatóan Pizsi, a macskánk barátkozni próbál Mimóval. Nagyon utáltam, hogy beugrál a gyerekágyba, de most már megengedem neki. Persze szigorúan csak a végébe, úgy, hogy a légzésfigyelő zónáján kívül legyen. Jó, ha megszokják egymást, nehogy sértődés legyen belőle, ha véletlenül élő plüssjátékká alakul rövid időn belül.
gumikrumpli, 2015. április 09.
