Koraszülött a babád? Ezekre figyelj az első időszakban!

2011 óta minden évben november 17-e a koraszülöttek világnapja, amely arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a koraszülöttekből is nagy eséllyel egészséges felnőttek válhatnak, ha megkapják a kellő gondoskodást. A WEBBeteg összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat a koraszülött babákról.

Milyen a koraszülött baba szervezete?

Koraszülöttnek tekintjük az újszülöttet, ha a normálisan elvárt 40. terhességi hét helyett a baba korábban, a 37. hét előtt születik, és normál súlyú.

A koraszülöttek gyakran nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz, mivel a szervezetük még nem fejlődött ki teljesen. Ennek következményeként több betegségnek, veszélyének vannak kitéve, a kórházi tartózkodásuk is hosszabb lehet, és sajnos, nagyobb a csecsemőhalandóság kockázata is.

A koraszülött babák általában picik (testhossz 50 cm alatt), a testük teltebb, a fejük viszonylag nagyobb, a kutacsok még nem záródtak be, és a koponyájuk még puha. A fülkagylóik még nem teljesen fejlettek, a bőrük rózsaszín vagy vörös, magzatmázzal és apró szőrökkel borítva.

Bőrük alatt a zsírszövet még nem fejlődött ki megfelelően, ezért bőrük vékony és fényes. Barázdáik a tenyereken és a talpakon fejletlenek, körmeik nem érnek el az ujjbegyekig. Köldökük alacsonyabban helyezkedik el, mellbimbóik laposak. Izmaik gyakran tónustalanok. Fiúknál a herék még nem a herezacskóban vannak, kislányoknál a szeméremajkak nem zártak.

Az ébrenlét-alvás ritmusának kialakulása gyakran problémás, és az éhséget is nehezen jelzik. Ugyanakkor ingerlékenyek lehetnek, hangjuk nyöszörgő. Az újszülöttkori reflexek, például a szopóreflex is késhet, így az etetés kezdetben nehézkes lehet.

A koraszülött babák gondozása

Koraszülött babáknál gyakran fejletlen a tüdő, így szükséges lehet a gépi lélegeztetés. Légzésük és keringésük szabályozása kezdetben állandó monitorozást igényel. Hőszabályozásuk is labilis, így inkubátorban, megfelelő hőmérsékleten kell tartani őket.

Mivel a szopóreflex még nem fejlődött ki, az édesanya által lefejt tejet szondán vagy kanállal adják nekik. Eleinte a gyomruk csak kis mennyiségű anyatejet képes befogadni, ezért infúzión keresztül is táplálják a koraszülött babákat. A tej mennyiségét fokozatosan lehet csak növelni, miközben az infúzió adagját csökkentik, majd végleg elhagyják.

Ahogy az újszülöttkori reflexek megjelennek, elkezdődhet a szoptatás, ami nagy türelmet és odafigyelést igényel. Mivel a koraszülött babák immunrendszere még éretlen, fokozottan védeni kell őket a fertőzésektől. Az édesanyának alaposan kezet kell mosnia, szükség esetén maszkot és gumikesztyűt is használhat.

Koraszülötteknél gyakrabban előfordulhat újszülöttkori sárgaság és vérszegénység, és a kisebb babák esetében nagyobb a kockázata a tüdő éretlenségéből adódó betegségeknek, az alacsony vércukorszintnek, az agykamrai vérzésnek és a fertőzéseknek, amik hosszú távú következményekkel járhatnak.

Anya-baba kötődés erősítése

Az elmúlt évtizedben Magyarországon évente körülbelül 8000 koraszülött gyermek jött világra, akik idő előtt vagy az átlagosnál kisebb súllyal születtek. A koraszülött ellátás ma már nemcsak arra összpontosít, hogy a baba életben maradjon, hanem arra is, hogy egészséges gyermek és felnőtt váljon belőle. Ehhez elengedhetetlen a szülők aktív bevonása az ápolásba, például a kenguruztatás során. Ez a terápia lehetővé teszi, hogy a gyermek és családtagjai között olyan szoros érintkezés alakuljon ki, amit high-touch kapcsolatoknak nevezünk. A koraszülöttek egészségügyi kockázatai jelentősek, de a bőr-bőr kontaktusra épülő Kenguru-módszer révén egyre több lehetőség van az egészséges fejlődésük támogatására.

A WHO 2022-es kiadványa alapján a Kenguru-módszer gyógymódnak tekinthető, így a használatának korlátozása terápiás hibának számít. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a gyógykezelések során elválasztják a szülőt és az újszülöttet egymástól. Különösen fontos, hogy a kékfény-terápia alatt sem szabad megszakítani a bőr-bőr kontaktust.

Olvass tovább a WEBBetegen: A koraszülött gyerekekről