Egy kis éji zene…Tente baba tente, eljött már az este…

Mostanában ezt a szép altatót mondom, énekelem este a gyermekeimnek. Nem egyszer, hanem sokszor. A „nagy” huncut szemekkel kéri: „még, még”, a pici pedig óriási, tágra nyílt szemmel fogadja be a már pocakból megismert ismerős rigmust.

 

Gyerekekkel nem is olyan egyszerű aludni menni, hiába vagyunk fáradtak estére. Úgy tűnik, ha siettetni akarjuk az elalvást, akkor késlekedik leginkább az álom. Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk korán aludjon el és igyekszünk megspórolni az esti szertartást, akkor sarjunk csak nem akar elaludni. Nem és nem. És még kevésbé jutalmaz meg minket zavartalan alvással.

 

A legtöbb gyermek úgy érzi, ahogy beáll az éj és becsukja a szemeit, megszűnik a szeretett szülő oltalmának bizonyossága. „Nem látom, nincs is” – véli a pici, s szeretne ezért minél tovább megbizonyosodni a szeretett személy létezéséről. Fontos ezért az ébrenlétből az álomba átmenet rituáléjának kialakítása, amely során a szülő a gyermeke mellett van elalvásig. A vacsora és a fürdés után jó együtt összebújni és a varázsos altatókat együtt mondogatni, énekelni, amely hatására nemcsak gyermekünk, de mi is ellazulunk és könnyebben el is alszunk.

 

 

Ahol kisbaba születik, ott altatódal, bölcsődal is van. Van, mert az anya ösztönösen kezd el dudorászni, énekelni kisbabájának, hogy megnyugtassa. Lehet, hogy egy kitalált dallamot, vagy szavakat, szótagokat ismételget elnyújtott hangon, lehet, hogy népi altatódalt énekel, amit a nagymamájától tanult, vagy akár egy szép műdalt még az iskolából. De éppen ilyen megnyugtató az apa gyengéd dörmögése is. Az anya, az apa hangja pedig biztonságot ad és megkönnyíti az ellazulást, a belépést az álmok birodalmába.

 

Az altatódal a lírai műfajok közé tartozik. Õsi eredetű, s jellege szerint igen gyakori a népköltészetben, de a műköltészet is kedveli. Leggyakrabban – de nem kizárólag – nők éneklik. Általában egyszerű, akár monoton, a dallama és a szövege is. A bölcsődalt is az alkalmi líra megnyilvánulási formájaként definiálják, amely célja a gyermek megnyugtatása, elaltatása. A bölcsődal népköltészeti eredetű műfaj.

 

Az édesanyák az álom és az ébrenlét határán, érzelmeiktől vezéreltetve énekeltek, dúdoltak kicsiny gyermekeiknek az elalváshoz. Ez az éneklés sokszor inkább átmenet volt a beszéd és az éneklés között, játék a szavakkal, a dallamokkal. Ezért is mondhatjuk, hogy a magyar népi altató rögtönzött műfaj. Szerencsések vagyunk, mert egy-egy altatót meg is találhatunk több változatban lejegyezve.

 

A bölcsődalok, az altatók általában egyszerűek, lágyak, finomak. Kissé monotonak, sokat ismétlődő dallamfoszlányokból állnak. Egyszerű a dallamuk, a szövegük. Néha kicsit halandzsanyelven, gyereknyelven szólnak a picikhez, nyugodt, békés alvásra ösztönöznek. Az édesanya becézgetését, kedveskedését fejezik ki.

 

 

Az az ősi ritmus, amelyet gyermekeink a kényelmes és összkomfortos anyaméhben hallanak, összefonódik a biztonságérzettel. Talán ezért is élvezik később a lüktető mondókákat, verseket, anélkül, hogy értenék a pontos szöveget. A lüktetés és a ringatás számukra a boldogságot, a paradicsomi állapotot idézi.

 

Mivel magzataink már a pocakban is hallanak, ezért egészen korán tudunk énekelni nekik, beszélni hozzájuk. Amikor már a karunkban ringatjuk őket, akkor nemcsak a szívdobbanásainkat hallják újra meg újra, hanem a már magzati korban megismert dalainkat is. Így az esti elalvás során biztonságot jelent a meghitt közelség, az édesanya, az édesapa hangja. A rendszeres esti éneklés, mondókázás hozzájárul a szoros anya-gyermek kapcsolat kialakulásához is.

 

 

Énekeljünk, mondókázzunk sokat gyermekeinkkel, gyermekeinknek és énekeljük gyönyörű altatóinkat! Sőt bátorítanám a kedves olvasót, hogy nyugodtan hagyatkozzon a fantáziájára és dünnyögjön, „énekbeszéljen”, játsszon a szavakkal. Milyen egyszerűen, mekkora örömöt tudunk szerezni ezzel! Az altatók nagyfokú érzelmi töltéssel rendelkeznek, óriási jelentőséggel bírnak az egyszemélyes kötődés kialakulásában. Ezek a pótolhatatlan pillanatok pedig nemcsak közös élményt jelentenek, hanem segítik kialakítani utódainkban az ősbizalmat, hogy később teljes értékű, boldog felnőttekké válhassanak.

 

Fiskus Olga

Ringató foglalkozásvezető

 
 

www.ringato.hu