A baktériumok és a hirtelen csecsemõhalál
A hirtelen csecsemőhalál szindróma az egy éves kor alatt történő halálozások egyik vezető oka. Brit tudósok úgy gondolják, megtalálták a közreműködőket: a baktériumokat.
Az utóbbi évtizedben bekövetkezett hirtelen csecsemőhalál áldozatainak majdnem felének szervezetében ugyanis megtalálták az amúgy is veszélyes Staphylococcus Aureus és az E. coli baktériumokat. Marian Willinger, az U.S. Nemzeti Gyermekegészségügyi és Fejlődéstani Intézet SIDS szakértője, aki maga nem vett részt a kutatásban, azt mondta: „Talán ez lehet a kirakós egy újabb darabja.”
A kutatók figyelmeztettek, hogy bár a két baktérium megtalálható a SIDS áldozataiban, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a baktériumok okozták a tragédiát. A bakteriális fertőzések szerepét a SIDS kialakulásában már régóta sejtették az orvosok. „Nem tudtuk, hogy a baktériumok okozzák a szindrómát, vagy csak újabb rizikófaktorként kell kezelni őket.” - mondta el Dr. Nigel Klein, a Great Ormond Street-i Gyermekkórház professzora, a tanulmány egyik szerzője. Véleménye szerint a baktériumok magas szintje bizonyítéka lehet valami olyan körülménynek, ami a gyermek haláláért felelős, például a túl magas hőmérsékletű vagy elhasznált levegőjű szoba.
A SIDS-et akkor diagnosztizálják, amikor egy amúgy teljesen egészséges kisgyermek hirtelen, általában alvás közben beállt halálánál semmilyen kézzelfogható okot nem találnak. Az Egyesült Államokban évente több mint 2000 kisbaba hal meg ilyen módon. A kutatók 470, 1996 és 2005 között hirtelen elhunyt kisgyermek testét vizsgálták meg. 181 gyermek szervezetében találták meg a veszélyes baktériumokat. További 14 baba esetében találtak hasonló baktériumokat. A baktériumok a babák tüdejében és lépében voltak kimutathatók.
Szülés közben az anyák átadják gyermeküknek a fertőzések elleni antitesteik egy részét is. De amikor a baba 8-10 hetes, ezek az anyai antitestek már szinte teljesen kiürülnek a szervezetéből, miközben saját immunrendszerük még nem elég fejlett ahhoz, hogy saját maga állítsa elő őket. Ezért aztán különösen kiszolgáltatottak a bakteriális fertőzéseknek – mondta James Morris, a lancasteri Királyi Kórház patológusa.
A SIDS általában 8 és 10 hetes kor között lép fel. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos baktériumok is szerepet játszhatnak a hirtelen csecsemőhalál kialakulásában. Willinger szerint a bakteriális fertőzések lehet, hogy csak felerősítik az olyan egyéb SIDS rizikófaktorok szerepét, mint a dohányfüstös levegő vagy a csecsemő hason alvása. „A baktériumok más rizikófaktorokkal együtt kergetik a kicsit a vég felé.” – mondta.
A SIDS megelőzésére tett javaslatok között elhangzik az is, hogy lehetőleg a hátán altassuk a gyermeket és ne tegyünk rá túl sok takarót.
A kutatást egy brit jótékonysági szervezet, a Gyermekhalálozások Kutatása Alapítvány finanszírozta.
Forrás: The Associated Press
