Szülők alkotta keresztnevek
A Ladó János - Bíró Ágnes féle Magyar utónévkönyv kínálatánál már sokkal több név közül válogathatnak a mai szülők. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének honlapján található és folyamatosan bővülő listából bátran szemezgethetnek a gyermekáldás előtt állók, hiszen itt már több mint 3000 név szerepel.
Természetesen, így is lesznek olyanok, akik nem találnak számukra megfelelő nevet, ők új név adása iránti kérvénnyel élhetnek. Az InfoRadio.hu információi szerint az intézetbe mostanában átlag 8-10 hivatalos kérés érkezik be hetente.
A tavaly kérvényezett és elfogadott nevek között a fiúk esetében olyanok szerepelnek, mint az Atakám, a Zuriel, a Dimitri, az Amin, a Dalton, az Alek, az Élon, a Dormánd vagy a Kilit. A lányok esetében is határtalan a szülők fantáziája, ékesen bizonyítják ezt az olyan nevek, mint a Norka, a Zenge, a Bié, a Zelinde, a Ríka, a Nyina, a Lorenza, a Sáfrány, a Ditke, az Ameli, a Jelina, a Rózamari.
Persze, a kérvényezett nevek között sok az idegen eredetű név. De előfordulnak névváltozatok (Lénárt, Ríka), egyéni névalkotások (Sáfrány), illetve a lánynevek esetében gyakoriak a becézett alakváltozatok is (Norka, Lizi, Lujzi, Lulla).
A szülők sokszor olyan nevet szeretnének adni a gyereknek, amelyet valahol láttak, olvastak az interneten, ám ezek között nem ritka az olyan név sem, amely mindkét nemnek adható. Ezeket az intézet általában nem javasolja, mert a magyar névhasználat és névjog egyik alapelve, hogy mindenki a nemének megfelelő nevet viseljen.
Általában az olyan neveket ajánlja bejegyzésre az intézetben működő Névtani Bizottság, amelyek beleillenek a magyar névrendszerbe és a magyar névadási hagyományokba. Fontos szempont, hogy a névnek ne legyen kellemetlen jelentése, és természetesen az új neveket minden esetben a magyar helyesírás szabályai szerint kell anyakönyvezni.
Aki nem tud a Nyelvtudományi Intézet listájáról nevet választani, az az anyakönyvvezetőn keresztül vagy közvetlenül az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Anyakönyvi Osztályának írt levélben kérheti az általa választott név bejegyzését. A hivatalból a kérvényeket elküldik az MTA Nyelvtudományi Intézetéhez, ahol az intézet munkatársaiból álló Névtani Bizottság szakvéleményt ad a bejegyezni kívánt névről. Ha a bizottság javasolja a név bejegyzését, akkor adható a választott név, s ekkor az fölkerül a honlapra. Ha valami miatt nem tartják megfelelőnek, akkor a szülőknek új nevet kell választaniuk, vagy a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.
Az említett névadási eljárás a magyar állampolgárokra vonatkozik. Ha valaki a magyarországi 13 nemzeti kisebbséghez tartozik, akkor rá más szabályok vonatkoznak. 2004 óta a nemzetiségiek az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított és megjelentetett nemzetiségi utónévjegyzékből választhatnak. Amennyiben a saját névjegyzékében valaki nem talál gyermeke számára megfelelő nevet, akkor neki is külön állásfoglalást kell kérnie a kisebbségi önkormányzatától a választott név bejegyezhetőségéről.
Babanet hozzászólások(5 hozzászólás)
Én is alkottam ám új nevet, de az nem került is felsorolásra, pedig sokaknak nagyon tetszik: Lizanna
Üdv
A Dormánd aranyos. Ilyen alapon, tényleg, lehetne Kecskemét vagy Sopron is (ahogy a nevekkel igen liberális angolszászoknál van a Chelsea, Paris stb, szintén helységnevek...). Bár a régi vicc szellemében, lehet, hogy az Akadémia úgy utasítaná el, hogy "Főnök, Kecskemét már van! Legyen inkább ..." :-)
Ezek miért szülők által kitalált nevek? Csak egyszerűen idáig nem voltak használatosak Magyarországon, de más nyelveken eddig is léteztek.
A Dalton angol, az Alek angol/skót, a Dimitri szláv (az eredetije pedig görög), a Zuriel héber, az Atakám magyar, az Amin azt hiszem arab, az Élon héber, a Dormánd állítólag magyar, a Kilit görög.
Miért is kitaláltak ezek a nevek? Elég régi az összes, csak nem Magyarországon. Leszámítva azt a két magyar nevet, azok bizony itt is régiek, csak az elmúlt sok sok évben kikoptak a használatból, de most újra szeretné valaki adni, ezért kérvényezte.