Miből lehet tudni, hogy bántják a gyereket az óvodában, és hogyan segíthetünk szülőként?
Elmondjuk, mit tehetsz azért, hogy időben észrevedd a bántalmazást, és azt is, hogyan tudsz segíteni.
A gyerekek közötti piszkálódás megtapasztalása segíthet abban, hogy a gyerek megtanuljon a későbbiekben helytállni a nehezebb élethelyzetekben, de kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy mikortól él át a gyerekünk bántalmazást, és mi az a pont, amikor nekünk is közbe kell avatkoznunk.
A gyerek ne váljon áldozattá
Ha érzékelhető, hogy nemcsak játékos piszkálódásról van szó, hanem bántalmazásról, akkor a problémát azonnal meg kell oldani. Ez pedig nem csak az óvónő dolga, a szülőnek is a feladata. Nagyon fontos szerepe van a nevelésnek abban, hogy a gyermek ne váljon áldozattá, és abban is, hogy ne nézze tétlenül, ha valamelyik társát bántják. Ennek a szemléletformálásnak már óvodáskorban nagy jelentősége van, éppen ezért ne feledjük, mi magunk vagyunk a gyerekeink számára a lehető leghitelesebb példa: amit mi mondunk és teszünk, amit tőlünk látnak, azt nagy eséllyel követni fogják.
Nekünk, szülőknek abban is óriási felelősségünk van, hogy érzelmileg elérhetők legyünk a gyerekünk számára. A szavainkkal és a tetteinkkel fontos újra és újra biztosítanunk őt arról, hogy bármikor fordulhat hozzánk segítségért.
Miből lehet észrevenni, ha bántalmazzák a gyerekünket?
A gyerekünk viselkedése és hangulata sok mindent elárul. Ha zárkózott, szomorú és szorongó lesz, nem akar bölcsödébe, óvodába menni, valamint sokszor fáj a feje és a hasa, feltétlenül beszélgessünk vele. Gyakran előfordul, hogy a bántalmazott gyermek alvási és evési szokásai is megváltoznak.
Amennyiben magától beszámol arról, hogy bántják, ne várjunk, keressük fel azonnal az óvónőt, és beszéljünk vele a kialakult helyzetről. Szülőként kötelességünk az intézmény felé azonnal jelezni a bántalmazást, és az intézménnyel együtt mindent megtenni azért, hogy a helyzet megoldódjon. Az óvónő a folyamat során megfelelő szakembert, gyermekpszichológust ajánlhat, ha szükségesnek gondolja.
Ha a gyerekünk nem beszél magától a kialakult helyzetről, akkor érdemes nyugodt környezetben, nagyon kedvesen kérdezgetni a társairól. Ha továbbra sem akar beszélni a vele történtekről, akkor meg lehet kérni, hogy rajzolja le, hogy mi történt vele az óvodában. A rajzolást követően, pedig megkérhetjük, hogy mesélje el, mit ábrázol az alkotása. Ha a gyerek ekkor bezárkózik, azt vehetjük egy jelnek, amikor érdemes szakemberhez fordulni.
A bántalmazást - legyen az bármilyen mértékű - nem szabad elbagatellizálni, beszélni kell róla. Minden helyzetet vegyünk komolyan, ugyanis mindegyik szenvedést okozhat a gyerekünk számára.
Babanet, 2024. május 02.
Kapcsolódó:
