Nyílt levél az anyukáknak: így segíts a lányodnak, hogy elégedett legyen önmagával!
Sarah Koppelkam utolsó éves egyetemistaként még New Yorkban élt, amikor szöget ütött a fejében, hogy mekkora hatást gyakorol egy anya a lánygyerekére. Egyik barátnője elárulta neki, hogy az édesanyja milyen csúnya dolgokat mondott neki a testéről. Akkoriban maga Sarah is felépülőfélben volt egy egészségügyi problémából, melyet a helytelen táplálkozás eredményezett nála. Akkor esett le neki, hogy „az anyák a legközelebbi példaképeink abban, hogy mit jelent nőnek lenni”.
Sarah-t nagyon megihlette a barátnője esete, na meg a sajátja: az édesanyja ugyanis több éven át anorexiával és bulimiával küszködött. Mindemellett az is köztudott tény, hogy több mint 20 millió nőt számlálhatunk napjainkban, akinek étkezési problémái vannak, és több tinédzser esik naponta a média által népszerűsített ideális manöken alkat csapdájába.
Emiatt döntött úgy, élete hivatásának tekinti a kislányok önbizalmának a megerősítését, és egy Facebook-kampányba kezdett. Hogyan beszélj a lányoddal a testéről cím alatt nagyon okos dolgokat osztott meg a nagyvilággal, ennek az anyagnak pedig minden lányos anyához el kell jutnia!
Íme Sarah Koppelkam nyílt levele, amit az üzenet teljességének kedvéért teljes terjedelmében idézünk:
„Ne beszélj a lányoddal a testéről, hacsak azt nem tanítod neki, hogyan működik. Sose említsd neki, hogy leadott pár kilót, de azt sem, hogy meghízott. Ha úgy gondolod, a lányod fantasztikusan néz ki, eszedbe ne jusson azt ilyen formában megjegyezni. Inkább válassz a következő dicséretek közül: ’Annyira egészséges vagy!’ vagy ’Annyira erős vagy!’, ’Látszik rajtad, hogy mennyire boldog vagy – te ragyogsz!’. Ám ha nem az alakjáról van szó, természetesen dicsérd meg, és tudasd vele, mennyire büszke vagy rá.
Sose beszélj előtte más nők alakjáról. Nem ám! Egyetlen kommentet se, se jót, se rosszat.
Tanítsd őt kedvességre úgy mások, mint a te irányodban.
Ne merészelj előtte arról sem beszélni, hogy te mennyire utálod a tested, és ne említsd a legújabb diétádat sem. Valójában nem is kellene diétáznod előtte. Inkább azt lássa, hogy egészséges élelmiszereket vásárolsz, egészséges ételeket főzöl. Ne mondd, hogy ’most nem eszem szénhidrátot’. A lányodnak nem szabad ellenségként tekintenie a szénhidrátokra. Inkább bátorítsd őt arra, hogy szaladjon, mert az oldja a stresszt és a feszültséget. Bátorítsd arra, hogy hegyet másszon, mert sehol máshol nem lehet jobban megismerkedni önmagaddal, mint a világ tetején. Bátorítsd arra, hogy ússzon, szörfözzön, kerékpározzon, mert ezek kissé megijesztik őt, ami közben a javára is szolgál.
Segíts a lányodnak megszeretni a focit, az evezést vagy a hokit, mert a sportok jó vezetőt faragnak belőle, és növelik az önbizalmát. Magyarázd el neki, hogy nem számít hány éves vagy, a jó csapatmunka mindig fontos eleme lesz az életének. De sose kényszerítsd őt arra, hogy olyan sportot űzzön, amit nem szeret.
Bizonyítsd be a lányodnak, hogy nincs szüksége egy férfira ahhoz, hogy bútorokat mozgasson. Tanítsd meg arra, hogy káposztát főzzön. Tanítsd meg őt arra, hogy hat kocka vajból csokitortát süssön. Oszd meg vele az édesanyád karácsonyi teasüti-receptjét, amit annyira imád. Add át neki a séta iránti rajongásod!
Talán neked és lányodnak is vaskos combjaitok, széles csípőtök vagy férfias mellkasotok van. A legkönnyebb utálni ezeket a kevésbé előnyös méretű testrészeket. Ne! Magyarázd meg a lányodnak, hogy a vaskos combokkal akár egy maratont is leszaladhat, ha akar. A mellkas mérete pedig erős tüdőknek ad helyet, amelynek köszönhetően torka szakadtából ordíthat, énekelhet, és megmozgathatja a földet is, ha akarja.
Emlékeztesd a lányod arra, hogy a legjobb dolog, amit tehet a testével az, hogy általa mozgásban tartja az értékes kis lelkét. Mert valamennyien magunkra vesszük, akaratlanul is azt, amit az anyánk mond a testéről, vagy ahogy kezeli azt. Ha negatívan beszél róla, az bennünk is szégyenkezést eredményez. A kislányok és a tinédzserek pedig mindig az édesanyjuk példáját követik.
Meg kell változtatnod a módját annak, ahogy általában a nőkről beszélsz. Mondd a nőknek azt, hogy tiszteled őket, légy büszke rájuk, de sose légy féltékeny… Sokkal több építő jellegű megoldás van arra, hogy az ételekről beszélgessetek, minthogy általa szégyent keltsetek egymásban.” – írta Sarah Koppelkam, aki szerint mindez, amit megosztott a világgal kiváló emlékeztető volt arra, hogy hol tartott egykor az életben.
„Annyira kimerült voltam, hogy másra nem is gondoltam, csak erre! A tény, hogy az üzenetemet annyian megosztották, bizonyíték arra, hogy valamit változtatni kell azon, ahogy beszélünk és viselkedünk a testünkkel. Nagyon fontos mindannyiunk számára, hogy egy olyan világot alakítsunk ki, amelyben igenis értékeljük a nőket! A nőknek nem kell barna rizsen, csirkehúson és brokkolin élniük csak azért, hogy azon a bizonyos módon nézzenek ki és érvényesülhessenek… az élet jóval több ennél.” – érvelt Koppelkam.
Sarah jelenleg angolt tanít egy Észak-Karolinai gimnáziumban, ahol érdekes és építő jellegű szemináriumokat is tart. „Imádok ifjú hölgyekkel és fiatalemberekkel dolgozni, mivel az életkoruk pontosan alkalmas arra, hogy erősítsék az önbizalmukat.” – fogalmazott Koppelkam.
Egyetértesz az üzenetével?
A cikk forrása: twice.hu
