MIÉRT HISZTIZIK A GYEREK, ÉS MIT KEZDJÜNK VELE?

A hiszti nehéz ügy. Váratlanul és rendkívül változatos formákban tud megjelenni, többnyire kínos és tehetetlen helyzetbe hozva a szülőt. Néha nem is tudjuk, mi indította el, hiszen számunkra nem volt előjele. Sőt, olyan is van, hogy a konfliktus megoldása után tör ki a gyerekünkből, de hogy miért, az rejtély. A jelenség kezeléséről többpolcnyi könyvet olvashatunk tele eltérő technikákkal és eszközökkel, amik vagy gyors megoldást nyújtanak, vagy inkább csak összezavarnak.

De mi okozza a hisztit? Mi áll a hátterében? Ahhoz, hogy a legjobban tudjunk alkalmazkodni gyermekünk aktuális lelkivilágához, és valóban egy hatékony megközelítéssel kezeljük a viselkedését, nélkülözhetetlen, hogy tudjuk, min megy keresztül. Hogy milyen változások zajlanak az agyában, az érzelmeiben. A hisztinek ugyanis komoly jelentősége van a gyerekek fejlődésében, korántsem hóbortról van szó. Ha megértjük a háttérfolyamatokat, automatikusan megértőbbé, türelmesebbé válhatunk, és a megfelelő kezelési módra is gyorsabban rátalálhatunk.

Utódaink meglehetősen fejletlenül jönnek a világra, az első 4 évben viszont elképesztő sebességre kapcsolva nőnek és fejlődnek, nemcsak testileg, de értelmileg is. Az agy különböző területei azonban eltérő ütemben érnek. Van az egyszerűsítve úgynevezett „racionális agy”, amely a homloklebenyben a problémamegoldásért, a logikus döntéshozatalért felel. A limbikus rendszerben központosul az „emocionális agy”, ami az érzelmeket és a belső impulzusokat kezeli, a nélkülözhetetlen testi funkciókat pedig az „ősi agy” szabályozza. Ezeknek a területeknek a működése a fejlődés előrehaladtával egyre jobban összedolgozik, kiegészíti egymást. A kezdetekben viszont még nem.

Az első 4 évben a gyerekek racionális agya még fejletlen, ezért viselkedésüket alapvetően az emocionális agy irányítja. Ez azt jelenti, hogy rendkívül érzékenyek, miközben nincs még kellő eszközük az érzéseik érthető és elfogadható kifejezésére. Racionális agyuk, amely azért felelne, hogy ezeket a nagy érzelmeket megfelelően szabályozza, feldolgozza és elhelyezze, még nem képes erre, és ez sok belső feszültséghez és hisztihez vezet. Ennek az agyi területnek a fejlődési üteme azonban nem csak az életkoron múlik. Nagy hatással van rá az is, hogy milyen mértékben van kitéve stresszes helyzeteknek, és milyen szülői támogatás áll a rendelkezésére. A racionális agy egészen a korai húszas évekig fejlődik, ezért gyermekeink érzelmi támogatása sokáig függ a mi szülői hozzáállásunktól.

A szülő a gyerek racionális agya

A gyerekek számára sem egyszerű ez az időszak. Nemcsak az őket körülvevő világ, de a saját testük is újdonság a számukra, és maguk sem tudják, hogy mi zajlik bennük. Érzéseik számukra is láthatatlanul, váratlanul és irányíthatatlanul törnek fel, sok esetben ők maguk is megijednek saját viselkedésüktől. A szülői rosszallás és elutasítás nem segít nekik megnyugodni és megérteni, mi is történik.

A gyerekek számára a szülők jelentik a mindenkori biztos hátteret. Bármilyen helyzetben megbillen a biztonságérzetük, az az első, hogy a szüleik felé fordulnak. Ha egy ilyen helyzetben elutasítást éreznek, akkor az ijedtség, a feszültség és kétségbeesés csak fokozódni fog. Arra van szükségük, hogy valaki helyettesítse a racionális agyukat, és segítsen az érzelmeik megfelelő kinyilvánításában és feldolgozásában. Ahelyett, hogy elmondjuk, hogy milyen bután viselkedik, azzal segítjük igazán, ha narráljuk a történést, és ötleteket adunk neki, miként oldhatja feszültségét társadalmilag elfogadott módon. Mert az érzelmek igenis fontosak. Ha az ő hisztijük belőlünk is hisztit vált ki, azzal valahol csak arról tanúskodunk, hogy a mi racionális agyunk sem fejlett igazán.

A cikk teljes terjedelmében a divany.hu oldalán olvasható.