Környezetünk - gyerekeink jövõje

A gyerekek biztonságosabb, egészségesebb jövőjének védelmét vállalta magára 52 európai állam, melyek nevében az Egészségügyi Világszervezet regionális igazgatója (Marc Danzon), Kökény Mihály egészségügyi, és Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter írta alá a Budapesten tartott negyedik európai környezet-egészségügyi konferencia (jún. 23-25.) zárónyilatkozatát és cselekvési tervét - számol be a Népszabadság.

Elfogadhatatlan, hogy a társadalom legsebezhetőbb tagjai, a gyerekek fizessék meg annak árát, hogy elmulasztjuk megvédeni az egészséget a környezeti veszélyektől. A kora gyerekkori fejlődés kihat az egész élet folyamára, tehát a teljes társadalom megszenvedi a gyerekek egészségében okozott kárt, mondta a konferencián az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Dzsong Vuk Li (ejtsd Jong-wook Lee). A résztvevők a környezeti ártalmakkal összefüggésbe hozható kórok s az egészségkárosodás kezelésének lehetőségeiről tárgyaltak. A WHO európai területi igazgatója szerint a környezet-egészségügy jelentős gond a világon mindenütt, a megoldáshoz együttműködésre van szükség.

A földtől kapott örökségünk értékeiről beszéltek a résztvevő miniszterek, szakemberek, s arról, hogy a környezet-egészségügy területén lévő teendők vállalását jelzik az ilyen rendezvények.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) által a szigorúbb vegyianyag-szabályozás érdekében indított akcióra igent mondva, a két szakterület magyar minisztere vérmintát is adott. A WWF ún. DetoX kampánya már tavaly megkezdődött, eddig 17 európai ország 47 állampolgárától (európai parlamenti képviselőktől is), kértek vérmintát. Volt olyan személy, akinek vérében a vizsgálat tárgyává tett, 101 fajta szintetikus, nem lebomló vegyületből (az összesen talált 76 fajtából) 54 félét találtak. Egy-egy mintában átlagosan 41 ilyen vegyületet mutattak ki. E vegyi anyagok többségénél eddig nem vizsgálták, milyen hatással vannak az emberi egészségre. Az Európai Unió több éve készíti elő azt a szabályozást, amely regisztrációs rendet, hatásvizsgálatot és engedélyezést írna elő a vegyi anyagokra. Kezdetben 30 ezer ilyen anyagra kívánták kiterjeszteni, ma már azonban csak 10 ezerre vonatkozó szabályozásról tárgyalnak.

A káros környezeti hatás okozta megbetegedések kockázati tényezői eddig is léteztek, a globalizáció miatt azonban ezeket jóval nagyobb figyelemmel kell kísérni ma, mint korábban. Magyarország, a konferencia megrendezésével tanúsította, hogy elkötelezett a környezet és egészség védelme mellett. Aktív szerepét támasztja alá a 10 évre előremutató Nemzeti Népegészségügyi Program is, mondta Kökény Mihály egészségügyi miniszter.

A környezetvédelem közvetlenül befolyásolja életünket. Annak felismerése például, hogy a gyerekek allergiáját környezeti szennyező tényezők okozzák, arra a meggyőződésre vezethet, hogy a ráfordított pénz és energia nem tekinthető luxusnak, véli Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter. Új uniós államként hazánk számos segítséghez juthat, ugyanakkor rengeteg elvárásnak is meg kell felelnie. Ezért célunk a tisztább, szebb és egészségesebb Magyarország Európában. A légzőszervi betegségek megelőzésére a környezettudatos nevelés mellett olyan szabályokat is kell hozni, melyek megóvják környezetünket a káros hatásoktól, a Lélegzet Napja eseményén azokra a nemzetközi kutatásokra utalt dr. Persányi, amelyek szerint a légzőszervi kórok a halálozások 40-60 százalékáért felelnek. A következő évtől a környezetvédelem a közoktatás integrált tantárgyává válik. Ám a környezettudatos nevelés nem elég, olyan szabályokat kell hozni, amelyek fokozottan biztosítják a környezet megóvását.

A légzőszervekre Magyarországon a legnagyobb veszélyt - a többi szakminiszter véleményéhez hasonlóan, dr. Kökény szerint is - a dohányzás jelenti. Hazánkban a tüdőrákos esetek 90%-a emiatt alakul ki. Kimutatások szerint a passzív dohányzás is tüdőtumort okoz. Az egészség védelme érdekében az írországi tapasztalatokból kell kiindulni, ott ugyanis, a munkahelyek után, az éttermekben és a kocsmákban is megtiltották a dohányzást.

A Lélegzet Napját első alkalommal 1994-ben, Olaszországban rendezték meg, azért, hogy a tájékoztatás, felvilágosítás, a megelőzés módszereivel növeljék az állampolgárok tudatosságát a légzőszervi kórokkal kapcsolatosan. Az első hazai Lélegzet Napot a IV. Európai \"Környezet és Egészség\" Miniszteri Konferencia alkalmából, a Közép- és Kelet-Európai Környezetvédelmi Központ (REC) szervezte meg.