Családi választójog

Plusz szavazatot adna a szülőknek gyerekei után a fideszes Révész Máriusz. A képviselő szerint a legfontosabb érdekérvényesítési eszköztől vannak megfosztva a családok azzal, hogy a gyerekeknek nincs választójoguk. A politikus meglepő javaslatáról még pártjával sem egyeztetett.

A fideszes képviselőt bevallása szerint egy, a témában Németországban zajló vita, Habsburg Ottó egy e tárgyú cikke, illetve a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi felvétése ihlette a javaslat benyújtására. Úgy látja ugyanis, méltatlan és hátrányos következményekkel jár a gyerekes családokra nézve, hogy kétmillió kiskorú nem rendelkezik választójoggal.

Révész Máriusz: - A gyermekeket nevelő családok hátrányának legfőbb oka, hogy a választási rendszerből a gyermekek ki vannak rekesztve. A gyerekek nevében a szülők minden más kérdésben jogosultak eljárni, egyedül a választójogtól vannak megfosztva, és a választásokon határozzák meg, hogy az ország milyen értékek mellett, milyen irányban haladjon tovább. Ezért gondolom azt, hogy a gyerekeknek is ezt biztosítani kell.

A javaslat részletei - például, hogy melyik szülő kapjon a gyermekek után plusz szavazatot - Révész Máriusz elmondása szerint egyelőre nincsenek kidolgozva, de az - mint mondta - praktikus lenne, ha fiúgyerekek után az apák, a lányok után pedig az anyák kapnának jogot. A fideszes politikus egyébként azt is támogatná, hogy a választójogi korhatárt szállítsák le például 16 évre, szerinte ugyanis minden olyan megoldás jó, amely csökkenti a választójogból kirekesztettek számát. Bár az indítványt még nem látta, az MSZP-s Wiener György teljesen elfogadhatatlannak tart egy ilyen jellegű változtatást.

Wiener György: - A javaslat teljes mértékben szembenáll a demokrácia alapelvével, hogy egy ember egy szavazattal rendelkezik, és semmilyen alapon emberek között megkülönböztetést tenni nem lehet. A modern demokráciáktól teljesen idegenek ezek a felvetések.

A Fidesz álláspontja az ügyben egyelőre nem ismert, mivel Révész Máriusz bevallása szerint nem egyeztetett a frakciójával, megkérdezett képviselő társaitól viszont - mint mondta - az ötlet bírálatot, de támogatást is kapott.

Németországban viszont pártállástól függetlenül egyre komolyabb politikai akarat van arra, hogy csaknem minden polgár - beleértve a gyerekeket is - jogot kapjon a részvételre a választáson, de egységes javaslat még nem született.

Zentai Péter - Berlin: - Kezd általánossá válni a vélemény, ha egyszer 16 évesen legális keretek között házasságot lehet kötni, ha 17 évesen bárki megszerezheti a jogosítványt, akkor miért ne lehetne érett a politikai döntéshozatalban való részvételre egy 18 éven aluli. Tudniillik, Németországban is ez a törvényi korhatár. Ugyanakkor sok gyakorló politikus, illetőleg elméleti szakember véli úgy, hogy akár 14 éveseket is szavazati joghoz lehetne juttatni, sőt az egészen piciket is, mégpedig állampolgári jogon, családi alapon, tehát a szülők gyakorolnák kicsinyeik helyett a választójogot. Ez - mondja több szakértő, köztük nyilván a szászországi miniszterelnök is - a pártokat sokkal értelmesebb, praktikusabb, közérthetőbb, és számonkérhetőbb választási programok megalkotására sarkallná.