Bonyolult ügyek 1. - Közös játékok az orvosi rendelő várójában

Sorszámhúzás, nyomozás, ki az utolsó előttünk, megvan, hurrá, cirka 40 perces várakozást saccolok. Télidő, persze, hogy minden ablak zárva, mivel több rendelőnek közös a várója, legalább 10, vélhetően beteg gyerek rohangál, nyal meg étkezéses szerepjátékra motiváló kistányért, kiskanalat, kispoharat. Elég nehéz megmagyarázni, hogy jobb lenne, ha nem nyúlna hozzájuk, felhívás keringőre egy ilyen játékszett.

Az egyik szülő kijön az egyik rendelőből, hallom, hogy kezdődő tüdőgyulladás a diagnózis a gyermekénél. Csendben elmormolok egy imát, hogy ezt most ne kapja el az én gyermekem és az övé is hamar gyógyuljon. Körbenézek és bár látom, hogy a gyerekek többsége nagyon vidám és energikus (remélhetőleg sokan csak azért jöttek épp most, hogy a doktornő vagy a doktor úr is megállapítsa, a gyermek gyógyult és mehet közösségbe, nem fertőz), a nagy számok törvénye alapán biztosan vannak betegek. Azért azt jó tudni, hogy pl. a bárányhimlősök külön szobába kerülnek.

Egyfelől a várakozás idejére tényleg segítő erővel bír az, hogy van rengeteg játék, nem (annyira) hangoskodnak a gyerekek és így kevésbé zavarják a rendelést, esetleg nem is unatkoznak, másfelől mégiscsak indokoltnak tűnik a kérdés, hogy ha ezekre a tárgyakra tényleg ráköhögnek, itt-ott elcseppen egy kis orrváladék és tényleg megnyalják a tárgyakat, vajon bejut-e a szervezetükbe kórokozó (és mivel gyakorlatilag egymás kezéből szedik ki a játékokat, a kérdés fel sem merül, hogy mennyi ideig életképesek ezek a kórokozók). Persze le is potyog minden a földre, ahogy az átlagos játék közben szokás, a padlón biztos van némi sár meg ki tudja, mi. Bízom benne, hogy minden este, a rendelés után fertőtlenítik vagy legalábbis áttörlik ezeket a játékokat. 

Mindent összevéve, remélem, hogy az épp gyógyult kisfiam nem kapott el semmit a végül egy órára nyúlt várakozás alatt, de a tapasztaltak alapján benne van a pakliban.

Ti mit gondoltok, van megnyugtató megoldás erre a kérdésre?