Ajándéközön karácsonykor: tényleg ez kell a piciknek? A gyerekpszichológus válaszol
Az ünnepek közeledtével egyre sűrűsödik a kínálat az üzletekben, játékok hirdetéseivel vannak tele a mesék, ez pedig nem csak a szülőket, de a gyerekeket is kissé megbolondítja. Újabb és újabb olyan játékokat látunk meg, amiket szeretnénk a fa alatt tudni – de tényleg érdemes az ajándékokra helyezni a fókuszt? Erről kérdeztük Bojti Andrea gyerekpszichológust.
Nyilván az első dolog, ami befolyásolja azt, hogy ki mennyi ajándékot vesz, az az anyagi helyzete. Ettől függ, hogy 1 kisautó vagy 10 játék csücsül a karácsonyfa alatt. És persze az is számít, hogy a halmozásban vagy a kevesebb, de minőségibb dolgokban hiszünk. Először azonban nem az a kérdés, hogy mennyi játékot vegyünk, hanem az, hogy tényleg azt tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy a karácsony csakis erről szól?
,,Szerintem a legfontosabb, hogy tudatosítsuk már a kicsikben is, hogy a karácsonyban az együttlét a legjobb dolog. Ez csakis rajtunk múlik, hiszen MI alakítjuk ki a szokásokat, a hagyományokat. Ha a kezdetektől ügyelünk arra, hogy az együtt játszás, a közös fa díszítés, a sütés-főzés, a hagyományok legyenek a fontosak, és ne az, hogy miből hány dolgot kap, akkor már nyert ügyünk van. Ezt a családnak kell megtanítani a gyereknek, hiszen a család alakítja ki a szokásokat”
– vallja Andrea.
Ideális esetben tehát megegyezhetnek a szülők, hogy kaphat a gyerek ajándékot, de mondjuk csak 1 nagyobbat a családtól, és ahhoz kiegészítőket. Ott van például egy babakonyha vagy fiúknak egy autópálya, amihez lehet külön elemeket vásárolni, és kaphatja komplexen ezt a tárgyat a családtól a gyerek. Így kevesebb az esélye annak, hogy a kapott játékot öt perc után félredobja, és már csak az új, a következő érdekli.
De mi van akkor, ha ebben mondjuk a nagyik nem partnerek?
,,A túl sok inger semmiképp sem jó, így azt vallom, egy játék bőven elég. Érdemes leülni és ezt időben tisztázni a nagyszülőkkel, megbeszélni a koncepciót, elmondani az indokokat. Ha ezek után sem értik meg, mit szeretnénk, akkor kössünk kompromisszumot: kérjük őket arra, hogy fejlesztő játékot vegyenek, vagy olyan jobb minőségű holmit, amit akár tovább is adhatunk. Eleve fontosnak tartom, hogy a halmozás helyett inkább a kevesebb, de minőségibb elvet kövessük. Persze megkerülhetetlen, hogy legyenek otthon műanyag játékok, de a halmozás semmiképp sem jó. Viszont itt jön a képbe az, hogy akár használtan is vehetünk játékot: rengeteg baba-mama csoportban lehet rábukkanni remek ajándékokra, amik hibátlan állapotban vannak. Hosszú távon ez is arról szól, hogy nem veszek felesleges dolgokat, amik később a kukában kötnek ki. És ma már nem csak az vesz használtan játékot, aki nem teheti meg, hogy újat vegyen, hanem az is, aki ezzel is óvni akarja a környezetet.”
De mi a helyezt akkor, ha a gyerek látja a rengeteg ajándékot az üzletek polcain, és egyre nehezebb kibírni legalább egy hisztiroham nélkül a bevásárlást?
Hogyan magyarázzuk el a gyereknek, hogy képtelenség mindent megvenni? ,,Nálunk az a taktika, hogy a gyerekek csak akkor kapnak valamit, ha valamilyen ünnep van: szülinap, karácsony… Nem azért, mert sajnálom tőlük, egyszerűen értelmetlen dolog a halmozás. Nálunk ez úgy működik, hogy ha a lányomnak valami nagyon megtetszik, és látom, hogy jó ideig vágyakozik rá, akkor megbeszéljük, hogy megírjuk a Jézuskának, vagy amikor eljön az ideje, megkapja. Amikor alkalom van rá. Tudom, hogy nagyon kemény dolog megállni, hogy valamit, amire ott és akkor egy gyerek nagyon vágyik, nem veszünk meg neki, de sajnos bele kell állni a szülőknek a vitába. Csak azért, hogy ne legyen hiszti, nem szabad mindent megvenni a gyereknek. Nyilván vannak alkalmak, amikor lehet ebből engedni, de annak tényleg nincs értelme, ha állandóan újabb és újabb tárgyakat vásárolunk meg a szeretet jegyében!”
Barbara, 2019. december 04.
