A védõnõi kompetenciáról
A védőnői kompetencia, és az orvosokkal való együttműködés volt a témája a pénteken Miskolcon megrendezett védőnő- és gyermekorvos-továbbképzésnek.
Élénk vita bontakozott ki a két szakma képviselői között a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozó szakembereknek tartott fórumon. Az együttműködés és a gyermekorvosi, védőnői feladatok, kompetencia mentén húzódó konfliktus kapcsán Lautsek Józsefné megyei védőnő lapunk érdeklődésére elmondta: a súlyosnak nem mondható probléma forrása elsősorban az évekkel korábbi változás, melynek során a védőnői szolgálat kikerült a házi gyermekorvosi praxisokból, s a védőnő a szülészekkel, mentálhigiénikusokkal, egészségnevelőkkel és természetesen a gyermekgyógyászokkal együttműködve nyert bizonyos értelemben nagyobb önállóságot.
– Megyénkben is sok gyermekorvos szeretné visszaállítani a korábbi gyakorlatot, ám a védőnők feladatainak jogszabályi vonatkozásai, kompetenciájuk, melyet az 1995-ben megszületett utolsó minisztériumi rendelet is megfogalmaz, valamint a napjainkban már felsőfokúvá vált képzés valóban nagyobb önállósággal ruházta fel a védőnőket, s ezt meg is kell tartanunk. Ez természetesen nem zárja ki a gyermekorvosokkal való szoros együttműködést, melyre mindig is törekedtünk. Ez ugyanis elsősorban a lakosság, a gondozottak érdeke, s ezért a jövőben is mindent megteszünk – hangsúlyozta Lautsek Józsefné.
Mint azt a törvényi vonatkozások kapcsán hozzátette: az említett ’95-ös miniszteri rendelet változik a közeljövőben, módosításai várhatóan az európai uniós csatlakozást követően, a nyáron lépnek életbe. Az újdonságok közül a megyei védőnő kiemelte például a finanszírozás változását. Az önkormányzatok közalkalmazottaiként dolgozó védőnők a rendelet életbe lépését követően úgynevezett bázisalapú és fejkvóta szerinti bérezésben részesülnek majd. A bázisalap várhatóan 80-100 ezer forint között változik településformánként, s ehhez járul az ellátottak – a várandós anyák, a csecsemők vagy az iskolások – és azok száma szerinti pontérték. A részletek ugyanakkor egyelőre nem tisztázottak, kérdéses még tehát, hogy például melyik pont hány forintnak felel majd meg.
A védőnők feladatai is változnak némiképp: azaz lesznek, akik csupán a várandósokkal és a 6 évesnél fiatalabb gyermekekkel, illetve családjukkal foglalkoznak, mások pedig csak az iskoláskorúakkal. A megvalósítás nagyrészt szervezés kérdése, hiszen, mint arra a megyei védőnő kitért, a megyét jellemző aprófalvak, kistelepülések jelentős száma miatt ezt nem lehet majd minden településen biztosítani. A kedvező tendencia ellenére sem, miszerint egyre több kistelepülés önkormányzata ismerte fel az elmúlt években a helyi védőnők tevékenységének szerepét.
– Óvatosan kell kezelnünk a kijelentést, miszerint drasztikusan csökken a megyében a születések, a gyermekek száma, s ez a mi munkánkat is befolyásolná. Igaz ugyan, hogy a ’70-es években mintegy 14 ezer gyermek született évente, s ez a szám a ’90-es évek óta 9 ezer körül mozog, stagnál. Számolnunk kell azonban az elvándorlás tényével is. Az egészségneveléssel kapcsolatos célkitűzéseink ugyanakkor megkövetelik, hogy a családok és a gyermekek megfelelő ellátásban részesüljenek, s érdekeiket önállóságunk megőrzésével, ám a gyermekgyógyászokkal szoros együttműködésben szolgálhatjuk leginkább.
Tapasztalataim szerint egyébként Borsodban alapvetően konfliktusmentes, jól működő gyermekorvos-védőnő együttműködésről beszélhetünk – hangsúlyozta a megyei védőnő. Hozzátette ugyanakkor: az országos vezető védőnő, Ódor Andrea miskolci továbbképzésen elhangzott előadásában rendeletekkel alátámasztva határozta meg a védőnői kompetencia-köröket, melyek szerint végezniük kell munkájukat a védőnőknek. A hatályos jogszabályok betartása pedig az együttműködő szakemberekre is érvényes.
