4 elavult nevelési elv, amin kár volna tovább szoronganod
Amint szülővé válik az ember lánya, úgy találják meg akarva-akaratlanul a különféle kérdések a neveléssel kapcsolatban. A magam részéről sosem hittem volna, hogy már egy pár hetes csecsemővel is vannak olyan feladatok, amiket annak tükrében kell átgondolni, hogy a későbbiekben, majd mindannyiunk előnyére váljon. Ilyen volt az altatás helye, ideje; hogy elfogadjak-e más anyáktól plusz anyatejet, vagy tápszerrel pótoljam a sajátomat; vagy hogy merjek-e kütyüzni a gyerek közelében. Most, hogy már kezdek belerázódni, elfogadtam, hogy az anyaság egy részről állandó dilemmázással is jár, még akkor is, ha amúgy korábban határozott elképzelésem volt valamiről, hiszen a gyakorlatban minden kicsit máshogy van, mint ahogy azt elképzeljük.
Nemrég olvastam is egy vicces kis kiírást a Facebookon: „Egyszer régen csodálatos szülő voltam...Aztán megszülettek a gyerekeim.” Jót mosolyogtam rajta és úgy döntöttem: ahogy az élet más területén sem, a szülőségben sem kell tökéletességre törekedni. Nem szabad rágörcsölni a kétségeinkre, kérdéseinkre és tilos a más szülőkhöz, gyerekekhez való hasonlítgatás is. Hiszen ami valaki más gyerekének jó, az nem biztos, hogy az enyémnek is az lesz. Szóval képzeletben elengedtem egy csomó kérdőjelet, ami a fejemben kavargott, és inkább arra fókuszálok, hogy mindenben megtaláljam azt, ami nekünk, - gyereknek és szülőknek egyaránt-, optimális és megfelel. Ezzel egy időben megfogadtam, hogy megírom ezt a cikket, hátha mások is ráébrednek: fölösleges, néha pedig akár káros sztenderdeknek akarnak megfelelni. Most összegyűjtöttem néhány olyan nevelési elvet, módszert, vagy ajánlást, amit véleményem szerint cseppet sem baj, ha elengedünk a fülünk mellett.
#1 Minden csak bio és csak natúr
Van ez a berögzülés pár 10 évvel ezelőttről, hogy a hozzátáplálás megkezdésével még csírájában elkezdhetjük nagyon egészséges táplálkozásra nevelni a gyermekünket. Sokan sajnos odáig mennek ebben, hogy semmilyen fűszert, ételízesítőt (természetes anyagokról beszélek) nem adnak a gyerekek szilárd táplálékához, majd évekkel később csodálkoznak, hogy miért nem eszik meg a „felnőtt ételt” a gyerekeik. Sok tápanyagra, - mint például, ami a sóban is van- , kis mennyiségben már szüksége van a gyerek szervezetnek is, hogy jól tudjon fejlődni. Arról nem is beszélve, hogy az eltorzult bébi-étkeztetés akár még étkezési zavarokhoz is vezethet a későbbiekben.
#2 Hagyd sírni, majd megnyugtatja magát!
Nem. Fel nem foghatom, hogy épeszű felnőtt embereknek, hogy lehet bemagyarázni akkora sületlenséget, mint hogy egy pár hetes, hónapos csecsemőnek jót tesz az önnyugtatás megtanulása. Természetesen nem arról van szó, hogy pár percig (amíg esetleg elszalad az ember a mosdóba) nem sírhat a gyermekünk, de a tartósan sírni hagyás bizonyítottan káros a szellemi és érzelmi fejlődésre. Józan paraszti ésszel talán az is kitalálható, hogy a kötődést sem igazán erősíti, ha a gyerek nem érzi, hogy számíthat ránk. Ezért vedd csak fel azt a gyereket! Nem fogod elrontani, vagy elkényeztetni. Nyugi!
#3 Kütyü és tv mentesség
Amíg a mai rohanó társadalomban szeretné az ember felnevelni a csemetéjét, addig sajnos meg kell találnia az aranyközéputat arra, hogy mennyit enged a gyerkőcnek láttatni a világból. Ebbe beletartoznak a technikai kütyük is. Nem feltétlenül jó elgondolás a teljes megvonás, hiszen ma már az életünk szerves része a technológia, neki is meg kell tanulni boldogulni az útvesztőiben. Az más kérdés, hogy nem hagyjuk vele korlátlanul magára, akár órákra a kölyköt.
#4 Ne szoktasd rá a cumira!
A cumizás erősíti a szopóreflexet, koraszülött babáknál például „életmentő” is lehet. Nem szabad azon görcsölni, hogy mi lesz, ha majd nem tudod tőle később megvonni a cumit, vagy hogy eldeformálja a fogait. Szerencsére ma már rengeteg speciálisan kialakított cumi létezik, ami kifejezetten a fogak növekedését tartja szem előtt. És ugye te sem látsz túl gyakran felnőtt embereket cumival a szájukban rohangálni? Na ugye!
B.F., 2018. november 27.
