Kevés van belőle, ezért szortírozzák az anyatejet

A szombathelyi anyatejgyűjtő nem üzemeltet szállítóautót, nem járnak ki házhoz az anyatejért – míg Debrecenben vagy a fővárosban minden nap van gyűjtőjárat –, így a védőnők annyiból gazdálkodhatnak, amennyit az anyák bevisznek az ellátóba. Lesznik Sándorné elmondta: szinte sosem tudják kiadni a gyermekorvosok által indokoltnak tartott, receptre felírt mennyiséget. Elsősorban a legkisebb és a súlyos betegségben szenvedő babáknak juttatnak a rendelkezésre álló anyatejből.

Az anyák az anyatejért az egészségbiztosítótól literenként 1800 forint térítési díjat kapnak. Ugyanez az összeg jár azoknak is, akik nem a gyűjtővel állnak kapcsolatban, hanem a védőnők által koordinált háztól-házig mozgalom keretében adnak másoknak többlet anyatejükből.

Sok helyen, főleg a városoktól távolabbi kis településeken nincs lehetőség arra, hogy a hiányt szenvedő babáknak valamelyik anyatejgyűjtőből vigyenek táplálékot, pedig ez a legbiztonságosabb megoldás. Bár a háztól-házig akcióban résztvevő tejadó anyukák is átesnek egészségügyi szűrővizsgálaton, ám az általuk közvetlenül átadott tejet nem ellenőrzik nap mint nap, így – főleg a nyári, meleg hónapokban – nagyobb a fertőzésveszély. Ennek ellenére vannak, akik még csak nem is a háztól-házig rendszerben, hanem feketén vásárolnak – bevizsgálatlan – anyatejet ismerősüktől. Ezekben az esetekben gyakran forralással igyekeznek a táplálékot biztonságosabbá tenni, holott a szakemberek szerint ezzel sok tápanyag elvész: az anyatejgyűjtőkben a pasztörizálás során éppen ezért nem melegítik a tejet 65 foknál magasabb hőmérsékletre.

Korábban visszaélésekről is lehetett hallani: egyes anyák a nagyobb jövedelem reményében hígították az anyatejet. Erre az anyatejgyűjtő állomásokon azonnal rájönnek, ám az egymás közötti ügyletekben nem mindig derül ki a csalás. Az egy személytől naponta átvehető tej mennyiségét egyébként azért limitálták 8 deciliterben, hogy a csak a pénzre pályázó anyák ne vonják el saját csecsemőjüktől az anyatejet.