Az anyatej védi a babát és a mamát

Az ember az egyetlen faj, amelyik helyettesíteni tudja az anyatejet mással, de a pótszerek soha nem érhetik el annak minőségét. Az anyatej mindazt tartalmazza, amire egy embernek hat-nyolc hónapos koráig szüksége van, s további néhány hónapig is csak kiegészíteni kell azt. A D-vitamin kivételével az összes vitamin megtalálható benne, ugyanígy a szükséges ásványi sók és zsírok, az agy és a retina fejlődéséhez szükséges telítetlen zsírsavak.

A szoptatott csecsemő ellenálló a vírusokkal, baktériumokkal szemben, általában még egy náthát sem kap, amíg így táplálkozik. Még az olyan krónikus betegségekkel szemben is védett, mint például a diabétesz, a sclerosis multiplex, a bélhurut.

Mint arról a Szabad Föld beszámolt, a legújabb kutatások szerint pedig egész életében egészségesebb lesz! De még ránézésre is más az ilyen baba, feszes a húsa, nem hízik el, s a szellemi fejlődése is gyorsabb. Igaz, ez utóbbiban szerepe van annak a szoros, eltéphetetlen lelki kapcsolatnak is, ami kialakul a csecsemő és az őt mellére ölelő anyja között.

Talán kevesebb szó esik arról, hogy az anya számára is igen nagy nyereség, ha szoptat. A lelki gazdagodás, amit gyermekével kialakult kapcsolata ad és az öröm, amit fejlődése láttán érez saját személyiségét is építi. Ugyanakkor a szoptatás az egészsége szempontjából is fontos.

A jelenben: elősegíti a méh visszahúzódását eredeti helyzetébe, segíti a lefogyást, sőt még a dohányzásra való esetleges visszaszokást is hátráltatja. (A közhiedelemmel ellentétben a fogamzást csak kismértékben akadályozza, tehát a védekezést nem lehet kiváltani vele.) A jövőben: csökken az emlő- és a petefészekrák kockázata, kiegyensúlyozottabb a hormonális állapot.

A világ nagyobbik részén még mindig a szoptatás a csecsemők életben maradásának alapvető feltétele. Az Egészségügyi Világszervezet felmérése szerint a fejlődő országokban évente mintegy másfél millió csecsemő pusztul el azért, mert nem kap anyatejet, csak mesterséges táplálékot. A WHO egyik hatalmas kudarcaként tartja számon azt a hatvanas-hetvenes évekbeli akciót, amikor a harmadik világban a legjobb szándéktól vezetve korszerű, vitaminozott tápszerekkel látták el a csecsemőket. Csak éppen arra nem számítottak, hogy az anyák rossz vízzel, rossz higiéniai feltételek között készítik el a táplálékot, aminek következtében még több gyermek halt meg, mint azelőtt. Azóta próbálják visszafordítani a nők "modernizálását", de mint a fenti adat mutatja, nem mindig sikerrel.

Erre is gondolva, de az egész világra kiterjesztve írtak alá egy nyilatkozatot 1990 augusztusában 10 nemzetközi szervezet és 30 kormány képviselői Firenzében. Ebben felszólítják a kormányokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az anyák csecsemőjüket legalább 4-6 hónapig kizárólag anyatejjel táplálják. Ennek a nyilatkozatnak a nyomán indult világútjára a Bababarát Kórház kezdeményezés és nevezték ki augusztus 1-jét a szoptatás világnapjává.

A családokkal közvetlen kapcsolatban álló védőnők teszik a legtöbbet azért, hogy meggyőzzék a fiatal anyákat. Védőnői tapasztalatok szerint még egy évtizeddel ezelőtt is az volt az általános, hogy bár más-más okból, a legtanultabb és a legiskolázatlanabb anyák körében volt a legmagasabb a szoptatók aránya, a többieknél pedig igen alacsony. A Magyar Védőnők Egyesülete 1993-ban kapcsolódott a WHO által meghirdetett szoptatási világnap-kampánysorozathoz, mert így még nagyobb figyelmet tudnak irányítani a témára.

S nem veszett kárba a sok erőfeszítés: 1992-től 1998-ig országosan 45 százalékról 54,6 százalékra emelkedett az anyatejjel táplált csecsemők aránya. A legjobb eredményt Csongrád megye tudja felmutatni, ahol az ÁNTSZ adata szerint már az apróságok csaknem kétharmada tartozik közéjük. A védőnők célja, hogy ismét természetes legyen a szoptatás minden anya számára. A példakép Norvégia, ahol már a kisbabák 95 százaléka anyatejen cseperedik.

(Forrás: Szabad Föld)