Hogyan menjek újra kisgyermekkel dolgozni?Beszámoló Munka Kisgyermekkel program első rendezvényéről

A kérdéskör, melyet a Munka kisgyermekkel (MuKi) program körbejár, nagyon sokrétű probléma. Ahhoz, hogy megértsük, meg kell vizsgálni a gazdasági hátteret, valamint a vállalatok és a kismamák helyzetét is. A három részes sorozat első részében a program hátterét mutatjuk be.

A magyar rendszer korlátai

A szülés utáni szociális juttatások főleg készpénzesek. Ez az utóbbi évtizedekben rosszul elsült politikai versengés eredménye – mondta el Scharle Ágota a Budapest Intézet ügyvezető partnere. A szociális juttatási formák felülvizsgálata helyett, mindenki csak hozzá-hozzátett az anyagi támogatásokhoz, mely ehhez a negatív eredményhez vezetett.

Kelet-Európai modell

Az első hat hónapban a szülés után a kismama a keresetnek teljes összegét megkapja, ezt hívják TGYÁS-nak. Később ez csökken, GYED, majd GYES lesz belőle. A GYES az átlagkeresettel rendelkezők számára már csak fizetésük 17%-át jelenti. Ezért általában egy átlagkeresetű nő nem engedheti meg magának, hogy GYES-en maradjon, azonban egy kétéves gyermeket nagyon nehéz bölcsődében elhelyezni, mivel azok nagyon alulreprezentáltak.

A skandináv modell

Az északi országokban többet költenek a bölcsődei szolgáltatásra, mint családtámogatásra. Ez azt eredményezte, hogy az anyák már viszonylag korán visszamennek dolgozni, ellenben van hová elhelyezni a gyermeküket. Nálunk a bölcsődei támogatási rendszer nagyon elmaradott. Az 5000 fő alatti lakosú településeken egyáltalán nincs, a nagyobb falvakban is csak elvétve tartanak fenn bölcsődéket.

Kinek kedvez ez a helyzet?

Azoknak az anyáknak, akik sokáig otthon szeretnének maradni a gyermekükkel, akik nem keresnek többet az átlagnál, akiknek nem avul el a szakmája, és akik városban élnek. A sokáig otthon maradásnak rengeteg előnye van, ám sokan nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Mivel egy átlagos magyar család kétkeresős szerkezetre épül, így az anyuka keresete nem eshet ki, főleg ha eggyel több éhes száj van.

Mi a következmény?

A kismamák Magyarországon átlagosan 5 évig maradnak otthon. Ezalatt kiesnek a gyakorlatból, ha nem képzik magukat, eltávolodnak a munka világától, és nehezen tudnak majd visszazökkenni. Ez az oka annak is, hogy a cégeknél nincs bevett gyakorlat a kisgyermekes anyák újrafoglalkoztatására. A bölcsődés korú gyermekek anyukái közül csupán 10-15% dolgozik. Ez megdöbbentő szám ahhoz képest, hogy az állam mennyit költ adókedvezményekre és egyebekre, hogy visszaterelje őket a munkaerő piacra.

A Munka Kisgyermekkel program egyik célja, hogy a magyar modellt a skandináv felé tolja el. A program kezdeményezői fontosnak tartanák, hogy legalább annyit költsön az állam a bölcsődék fenntartására, mint családtámogatásra. Ugyanis a nálunk tapasztalt, magasan családbarát politika ellenére nem tapasztalhatók pozitív népesedési eredmények, szemben az északi országokkal, ahol a termékenység és a kismamák foglalkoztatottsága is igen magas. Természetesen nem akarják a modellt felülvizsgálatlanul alkalmazni, ez csak egy kiindulási pont a helyzet javítása, megváltoztatása felé.

Ezen felül a MuKi program egy oktatási rendszert is kínál a cégeknek és a munkavállalóknak egyaránt, mellyel növelik a kismamák esélyeit a munkaerő piacon. Erről a következő cikkben lesz szó.