Tiltott reklámok gyerekeknek?

Manipulálják a televíziós reklámok hangsávjait, ezért a hirdetések hangosabbak a műsoroknál - derítette ki egy internetes hírportál.

A gyermekeket fogják meg igazán a pergő képsorok, az egyszerűen megfogalmazott üzenetek. Civil szervezetek szerint a televíziós hirdetéseket is „korhatározni\" kellene.

Sokan tapasztalták már, hogy ha bármely kereskedelmi televízióban jön a reklám, az általában dinamikusabban szól, hangosabbnak tűnik, mint az éppen megszakított televíziós műsor. Egy internetes hírportál utánajárt, vajon valóban felhangosítják-e a reklámfilmesek a hirdetéseket. Kiderült, a televíziós hirdetésekben a hangmérnökök igyekeznek szinte végig az engedélyezett hangerő felső határán mozogni.

A „kiabáló\" reklámok elsősorban a gyermekekre hatnak. A gyerekek kritika és kontroll nélkül hisznek el sok mindent, ami a televízióból árad. A reklámok hangsávjának manipulálása miatt Hollandiában már törvényt is hoztak, mely szerint a gyerekeknek szóló műsorszámokat megszakító hirdetések esetében tilos ezzel a módszerrel élni. Magyarországon az ORTT nem szabályozza a reklámok hangerejét, s ezt célzó ajánlás sem létezik, ám civil szervezetek, illetve gyermekpszichológusok szerint nem ártana foglalkozni a kérdéssel. Még a reklámok korhatárral történő ellátása is felvetődött. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke támogatna egy ilyen kezdeményezést.

De vajon valóban lehet-e káros hatása a reklámoknak a gyermekekre? – teszi fel a lap a kérdést. Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus szerint maga a reklám elhanyagolható mértékben hat a személyiségre, ám képes úgy manipulálni, hogy azzal szembeállítsa a szülőt és a gyermekét. – A gyermek majd úgyis eléri a szülőnél, hogy az adott terméket megvásárolja. Ezt azért tartom roppant veszélyesnek, mert a gyermek nem tud mérlegelni, mégis próbálják rávenni, hogy zsarolja ki azt a valamit, ami adott esetben ellenkezhet akár a családi büdzsé teherbíró képességével, akár a szülő elveivel. Ranschburg Jenő a reklámok korhatárhoz kötését betarthatatlan és értelmetlen követelménynek tartaná, de elmondta: ha rajta múlna a kérdés szabályozása, ő egészen biztosan nem engedélyezné azokat a hirdetéseket, amelyek közvetlenül a kiskorúakat célozzák meg.

Manipulálják a televíziós reklámok hangsávjait, ezért a hirdetések hangosabbak a műsoroknál - derítette ki egy internetes hírportál. A gyermekeket fogják meg igazán a pergő képsorok, az egyszerűen megfogalmazott üzenetek. Civil szervezetek szerint a televíziós hirdetéseket is „korhatározni” kellene.  
 
Szinte mindenki tapasztalta már, hogy ha bármely kereskedelmi televízióban jön a reklám, az általában dinamikusabban szól, hangosabbnak tűnik, mint az éppen megszakított televíziós műsor. Egy internetes hírportál utánajárt, vajon valóban felhangosítják-e a reklámfilmesek a hirdetéseket. Nos, kiderült, a trükk az, hogy a televíziós hirdetésekben a hangmérnökök igyekeznek szinte végig az engedélyezett hangerő felső határán mozogni, a távolabbi, halkabb zajok is jobban hallatszanak, s ez a harsányság kelti fel a nézők figyelmét. A „kiabáló” reklámok elsősorban a gyermekekre hatnak. A gyerekek kritika és kontroll nélkül hisznek el sok mindent, ami a televízióból árad.

A reklámok hangsávjának manipulálása miatt Hollandiában már törvényt is hoztak, mely szerint a gyerekeknek szóló műsorszámokat megszakító hirdetések esetében tilos ezzel a módszerrel élni. Törökországban játékreklámokat már csak a késői órákban lehet sugározni, mert sok gyerekben a számára elérhetetlen szerkentyűk frusztrációt okozhatnak. Nálunk az ORTT nem szabályozza a reklámok hangerejét, s ezt célzó ajánlás sem létezik, ám civil szervezetek, illetve gyermekpszichológusok szerint nem ártana foglalkozni a kérdéssel. Még a reklámok korhatárral történő ellátása is felvetődött. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke támogatna egy ilyen kezdeményezést.

- Léteznek olyan reklámok, amelyek hátrányosan befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését - jelentette ki. - Nem gondolom, hogy egy kiskorúnak vacsoraidőben, egy televíziós hirdetésből kellene megtudnia, mi is az a tampon. Akárcsak a filmeknél, a reklámok esetében is meg lehetne határozni, hogy mely korcsoporthoz szólnak, s eszerint lehetne időzíteni a sugárzásukat.

A szülőket képviselő civil szervezet vezetője szerint bizottság állapíthatná meg, mely reklámok milyen mértékben befolyásolják a kiskorúak személyiségfejlődését, s ez a grémium dönthetne a besorolásukról is. Hozzátette: még a jelenlegi 12, 16, illetve 18 éves kategóriákhoz sem kellene mereven ragaszkodni, lehetne ennél „finomabb hangolású” szabályozás is.
De vajon valóban lehet-e káros hatása a reklámoknak a gyermekekre? A gyermekpszichológus szerint maga a reklám elhanyagolható mértékben hat a személyiségre, ám képes úgy manipulálni, hogy azzal szembeállítsa a szülőt és a gyermeket - állítja dr. Ranschburg Jenő.

- A gyermeknek nincs vásárlóereje, mégis nagyon sok reklámozó őt szólítja meg - mondta a gyermekpszichológus. - A gyermek majd úgyis eléri a szülőnél, hogy az adott terméket megvásárolja. Ezt azért tartom roppant veszélyesnek, mert a gyermek nem tud mérlegelni, mégis arra próbálják rávenni, hogy zsarolja ki azt a valamit, ami adott esetben ellenkezhet akár a családi büdzsé teherbíró képességével, akár a szülő elveivel.

Ranschburg Jenő a reklámok korhatárhoz kötését betarthatatlan és értelmetlen követelménynek tartaná, ám elmondta: ha rajta múlna a kérdés szabályozása, ő egészen biztosan nem engedélyezné azokat a hirdetéseket, amelyek közvetlenül a kiskorúakat célozzák meg.

- Mondják el a szülőknek, hogy miért jó ez vagy az a termék, ne az érzelmi zsarolás eszközeit vessék be - jelentette ki. - Ebből a szempontból jó ötletnek tartanám, ha egy zsűri véleményezné a reklámokat.

A reklámok megregulázására lenne okunk, csak éppen a megvalósításnak kevés a realitása - állítja Antalóczy Tímea médiaszociológus. Szerinte nehéz lenne reklámok esetében korhatárokat szabni, vagy a tartalmát értelmezni, mivel a gyerekek esetében is eltérő, hogy ki mit ért meg s hogyan reagál. 
- Rengeteg múlik azon, hogy a gyerek milyen közegben nő fel, van-e olyan felnőtt a közelében, aki elmagyarázza neki, hogy mit lát. A baj az, ha a gyermek egyedül marad a tévével. A reklám ugyanis nem magyaráz, csak üzen, s az általa közvetített mondandót egy kiskorú könnyen félreértheti.

A reklámszakma persze nem igazán rajongana bármiféle szabályozásért. Sas István reklámpszichológus szerint a korhatárt jelző számok nem jelentenének megoldást, hiszen nehezen képzelhető el, hogy egy gyorsan pergő reklámblokkban azt bárki figyelembe venné. A problémásnak ítélt hirdetések késői sugárzását sem tartja jó ötletnek.

- Szerintem a reklámszakma önszabályozásában kellene bízni, nem pedig végrehajthatatlan jogszabályokban - mondta. - Elismerem, hogy bizonyos életkor alatt a gyermekek védtelenek a reklámokkal szemben, olykor összekeverik a valóságot a médiából érkező üzenetekkel, de ezt nem a reklámiparon kell számon kérni! Azért vannak a felnőttek, hogy a gyerekek számára segítsék értelmezni a világot. Ha mindenki - reklámozó, szülő, pedagógus - tisztességesen végzi a feladatát, nem kell tartanunk semmitől. - számol be a Vasárnap Reggel.