Leépülő bölcsődék, fogyó óvodák

Az elmúlt évben húsz bölcsődét zártak be országszerte, ami 1236 férőhely megszüntetését jelenttette. Bár 1999-ben 220 férőhellyel négy új is létesült, a kapacitások leépítése egyre erőteljesebb - számolt be a Népszava. 
A három év alatti gyermekek nappali elhelyezésének lehetősége azóta is folyamatosan csökken, idén a tavalyi év azonos időszakához képest jóval több intézményi hely bezárásának szándékát jelezték az önkormányzatok, tudtuk meg Korintusz Mihálynétól, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet osztályvezetőjétől. Sok esetben az önkormányzatoknak is kedvezőtlen, hogy megfelelő anyagi források híján az intézmények bezárásáról kell dönteniük. Az esetek többségében nem rajtuk múlik, hogy finanszírozhatatlanná váltak a bölcsődék. A gyermekenként évente 131 ezer forintos állami normatíva eddig is körülbelül csupán negyedét fedezte a tényleges kiadásoknak, az év eleje óta azonban az önkormányzatoknak egyre nehezebb kiegészíteniük a szűkös központi forrást. Év eleje óta ugyanis tizenötről öt százalékra csökkent a helyhatóságok részesedése a helyben beszedett adókból. E szabadon felhasználható keretből egészítik ki az állami normatívát.
Bár a kormány május végén rendeletben irányozta elő, hogy a szülők munkavégzését segítő gyermekintézmények ellátásának színvonalát meg kell őrizni, illetve a hálózat bővítésének feltételeit meg kell vizsgálni, pénzügyi döntéseivel ennek épp ellenkezőjét éri el. A bölcsődei hálózatról a gyakorlatban megfeledkező családbarát kormány figyelmen kívül hagyja azt is: a szolgáltatásra igenis van igény, hiszen például a fővárosban 101-, míg a megyei jogú városokban 112 százalékos telítettséggel működnek ezen intézetek. Az alig 27 ezer helyre tavaly 32 ezer kisgyermek járt, ami a három év alattiak csupán 8 százalékát teszi ki.
Rendelet határozza meg, hogy a szülő csak bölcsődés gyermeke étkeztetéséhez kell, hogy hozzájáruljon, ami jelenleg átlagosan napi 190-200 forint, azaz havi 3 800-4 000 forintba kerül. Bár az összeg első pillantásra meglehetősen alacsonynak tűnik, tudni kell, hogy az önkormányzati bölcsődékbe járó gyerekeknek még nagyon sok dolgot érdemes adni az otthon megszokott komfortérzet intézményi biztosításához. Elég, ha csak a pelenkákra gondolunk, amit általában minden család napi, heti adagokban ad gyermekével az intézménybe, hiszen ott a hagyományos, mosható vászonpelenkát használják az eldobható helyett. E járulékos költségekkel a tíz-tizenötezer forintot is elérheti egy család bölcsődei kiadása.
Jelenleg jogszabályi akadályai is vannak a gyermekek bölcsődei elhelyezésének: az aki gyeden van, nem írathatja be kisgyermekét, aki pedig gyesre jogosult, legfeljebb napi négy órára helyezheti el itt csemetéjét. A túljelentkezés miatt az önkormányzatok élnek mérlegelési lehetőségükkel, és a jelöltek között sorrendet állítanak fel, általában a családok szociális helyzete alapján.
Úgy tűnik, a családbarát koncepció elsősorban az óvodák fejlesztésével akarja segíteni, hogy a gyermekvállaló családok mindkét tagja munkát vállalhasson. Annak ellenére, hogy az idén a tavalyihoz képest nyolcvannal csökkent az óvodák száma és évről évre kevesebben íratják be a gyerekeket, a kormány célja, hogy minden 3-6 éves kisgyerek járjon óvodába. Idén még 4722 óvoda működik, jövőre már csupán 4643 intézmény fogadja a kisgyerekeket. Ez a változás azonban, az illetékesek szerint többnyire nem intézmények megszüntetésével jár. Elsősorban tagóvodákat vontunk és vonunk össze, telephelyeket szüntetünk meg, nyilatkozta lapunknak Környei László, az Oktatási Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára. Kisebb településeken az iskolákkal kerülnek, kerültek egy igazgatás alá, így gazdaságosabb a működésük, de ez semmiképp nem azt jelenti, hogy csökkenek a férőhelyek. Külön támogatást szerveztünk a kistelepülések óvódai felzárkóztatására, s hogy mindenütt megmaradjanak az intézmények, a nagyvárosokban pedig azon dolgozunk, hogy kiterjesszük az óvodai hálózatokat. Egyelőre az egészen apró településeken okoz komoly gondot a kicsik elhelyezése, hiszen az elsősorban Zalában, Baranyában lévő minifalvakban nem telik óvodára.
A központi költségvetés idén 23 százalékkal növelte a támogatást, s a a tervek szerint 2001-ben a jelenlegi 100 ezer helyett már 115 ezer forint jár majd évente egy gyermek után. Az óvodák 90 százalékát önkormányzatok működtetik, a számukra juttatott keret óvodai költségeik átlagosan 45-60 százalékát fedezik. A szülőktől csak az étkeztetésre lehet pénzt kérni, ami általában 1500-3000 forintba kerül egy hónapban. 
Más a helyzet a legtöbbször különleges szolgáltatást nyújtó magánóvodáknál. Itt ugyan a szülők szinte valamennyi kívánsága teljesülhet, ( nyelvtanulás, környezetvédelem, sport, balett, vagy a klasszikus zene-oktatás) ezért azonban legalább 35 ezer, de akár több száz ezer forintot is kérnek e magánintézmények.
Környei László szerint szemben a bölcsődékkel, drámai változások tehát nincsenek az óvodai hálózatokban, s a kormány mind nagyobb támogatással segíti a gyerekek elhelyezését. Igaz: kérdéses, miért csak 3 év után akarják a szülők munkába állását segíteni, miért nehezítik éppen az azt megelőző években a gyermeknevelés munka melletti feltételeit. Holott, mint több felmérés is kimutatta, a gyes lejárta után, három év elteltével már sokkal nehezebb, hogy az egykori munkaadók ismét visszavegyék a kisgyermekes anyákat  (Forrás: Népszava)