Kövérkés gyerekek veszélyben
Durva becslések szerint a kövér gyerekek 10-20 százalékánál fordul elő hipertónia vagy anyagcserezavar.
Évtizedekkel ezelőtt még úgy tanították az egyetemeken, hogy az infarktus az idős korúak betegsége, egy szívrohamos nő fölött pedig összeszaladtak az orvosok, hogy kuriózumot lássanak. 1983-ban már 3000 ezer 45 évesnél fiatalabb felnőtt infarktushalálát rögzítette a statisztika, ennek okán jött létre az a program, amely a fiatalkori szív-érrendszeri traumák, illetve az ún. metabolikus szindróma(azaz a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint, a túlsúly és a cukorbetegség) kialakulásának gyermekkori megelőzését tűzte ki célul,- hangozott el egy mai tájékoztatón.
Márc.26-27-én Budapesten tartottak tudományos tanácskozását az érelmeszesedés gyermekkori megelőzésében dolgozó szakemberek nemzetközi szervezete (IGPAC), mely tanácskozás egyben továbbképzés is a hazánkban a témával foglalkozó kollégáknak. Az eseményhez kapcsolódóan tartott konszenzus konferenciát a Magyar Atherosclerosis Társaság Gyermekszekciója, amely pénteken fogadta el a gyermekgyógyászok számára kidolgozott útmutatóját a metabolikus szindróma gyermekkori szűréséről és kezeléséről
A szekció elnöke, egyben a konferencia szervezője Dr. Szamosi Tamás egyetemi docens elmondta: a társaság 1983-ban elindult programjához először hét megye és a főváros csatlakozott, s bizonyára e munkának is köszönhető, hogy ezeken a területeken (az 1999-es adatok szerint ) 30 százalékkal csökkent a 45 év alatti infarktusos halálozás. A program ma már országos és része a Johan Béla programnak. Összesen húsz gyermeklipidológiai Állomás szűri és kezeli azokat az iskolásokat, akiknél kövérség vagy a betegségek családi halmozódása miatt vetődik fel a zsír,- vagy szénhidrát-anyagcserezavar, illetve a magas vérnyomás gyanúja.
Mint megtudtuk, e szakrendelőkbe önkéntes alapon vihetik vizsgálatra a szülők a gyermekeket, amennyiben a háziorvos, az iskolaorvos vagy a védőnők úgy találják, hogy ez indokolt. A megyei kórházakban kezelt infarktusos felnőttek gyermekeinél is felajánlják a szűrést, mert a felnőttkorban kialakuló szív- és érrendszeri betegségek mögött a család életmódja és a genetikai hajlam egyaránt meghúzódhat, de ez utóbbi befolyásolható az előbbi megváltoztatásával. A docens amerikai vizsgálatokat is idézett, amelyek szerint a hét éves korukban kövér gyerekek 7-8, míg a 13 éves korukban erősen túlsúlyos kiskamaszok 10-18 százaléka lesz kövér felnőtt, kitéve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának.
Az otthoni vérnyomásmérésről szólva a gyermekgyógyász arra figyelmeztetett, hogy gyermekeknél az optimális vérnyomás felső értéke kétévente változik, s nem csak az életkortól, hanem a testmagaságtól is függ, ezért jobb szakemberre bízni a megítélését.
Durva becslések szerint a kövér gyerekek 10-20 százalékánál fordul elő már magas vérnyomás, vagy anyagcserezavar s ugyancsak ilyen arányban veszélyeztetett a gyermek, ha családjában halmozottan fordult elő infarktus. A program égisze alatt még folyik az adatgyűjtés és elemzés,- hangsúlyozta Szamosi Tamás, hozzátéve, hogy német adatok szerint már az óvodai vérnyomásmérésnek is volna értelme a kockázatfelmérés szempontjából, s ilyen kutatás hazánkban is zajlik. Annyi bizonyos, hogy a kövér gyerekek közül időben ki kell szűrni azokat, akiknél a kezdődő metabilokus szindróma bármely eleme megtalálható, így életmódváltással, s ritkán gyógyszeres kezeléssel megakadályozható a súlyos betegség vagy akár a fiatal felnőttkori halálozás.
