Ki kapta az Év Gyermekkönyve-díjat?

Az IBBY (International Board on Book for Young People, azaz Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) díjának nem titkolt célja, hogy elismerjék és elismertessék a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóit.

Ugyanis nemcsak a legjobb szerzőnek ítélnek oda díjat, hanem a legjobb illusztrátornak, fordítónak is, és minden alkalommal adományoznak egy életműdíjat is.

Az előző években olyan közismert, igényes kiadványok nyerték az Év Gyermekkönyve díjat, mint a "Zöldség Anna és a beszélő póniló", a "Kövér Lajos aranykeze", a "Csoda és Kósza", a "Hajnali csillag peremén" vagy a "Rumini".

Ez alkalommal az Év Gyermekkönyve 2009. díjat két kötet érdemelte ki: Bagossy László "A sötétben látó tündér - mesebeszéd" és Schein Gábor "Irijám és Jonibe" című műve.

A Sötétben Látó Tündér (Pozsonyi Pagony) pont ellentéte a mindentlátó királylánynak. Már csak azért is, mert míg a mindentlátó királylányt képessége túlzottan is magabiztossá teszi, addig a Sötétben Látó Tündér önbizalma igencsak hiányos. Pedig igazán egyedi lény ő, hiszen a sötétben látja a gondolatokat és a kimondott szavakat. Édesanyjával együtt találják ki Tökmag Királyfit, hogy aztán a történet összefonja őt, a testvérei között legkisebb tündér és a legkisebb királyfi sorsát.

Az Irijám és Jonibe (Csodaceruza Kiadó) nemcsak gyerekeknek, de felnőtteknek is szóló mese: főhőseire - Jonibére, a madárkirályra és Irijámra, a halkirálynőre - nem sárkányok és boszorkányok mérnek megpróbáltatásokat, mégis küzdeniük kell. Küzdeniük kell egymásért, hiszen egymásba szeretnek, majd elveszítik és újra megtalálják a másikat, miközben megélnek hét tenger mélynyi fájdalmat, gyászt, tengert és lelket korbácsoló haragot és kétségbeesést, és az összetartozás bizonyosságát.

Az Év Illusztrátora címet Rofusz Kinga tudhatja magáénak. Az elsőkönyves illusztrátornak köszönhető az Irijám és Jonibe fantasztikus, végtelen igényességgel, finomsággal, részletességgel megalkotott képi világa. Rofusz Kinga azonban már eddig is számtalan díjat és elismerést kapott nemcsak itthon, de a nemzetközi szakmai közönség előtt is.

Tóth Krisztina nevét talán már többen ismerik, hiszen az író-költő-műfordító gyerekverseit már évek óta lapozgathatják a gyerekek és szüleik. Akárcsak a Londoni Mackó című meséjét, ami korábban már elnyerte az IBBY Év Gyermekkönyve díját. Ez alkalommal fordító munkásságát ismerte el az IBBY, amikor neki ítélték az Év Fordítója címet Florence Jenner-Metz: Neked írok, apu! című művének magyarításáért. A könyvben egy kislány, Margó leveleit olvashatjuk, amelyet Apunak ír, aki már sosem fog hazatérni. Margó ír a veszteségről, szeretetről, barátságról, a maga gyermeki, kislány nyelvén - Tóth Krisztina tolmácsolásában.

Az IBBY Életműdíját egy olyan ember kapta, akit talán nem is kell bemutatni. Elég, ha csak annyit mondunk: "Picúr, megvárhatlak?" Számtalan mesehőssel gazdagította nemcsak gyerekeink, de a mi és talán már szüleink gyerekkorát is: először Mirr-Murrt és kalandjait kaptuk tőle, később őt követték a többiek: Gombóc Artúr, Sün Balázs, Süsü, Pom Pom, a nagy Ho-ho-horgász vagy a Hollywoodban is elismert Keménykalap és Krumpliorr szereplői. Ahogy őt is követték olyan alkotók, mint Darvasi László, Lackfi János vagy Szijj Ferenc.

És hogy saját bevallása szerint mi a siker titka? „A mai gyerekek sokkal érettebbek, mint mi voltunk. Aki ennek a korosztálynak ír, annak tudomásul kell venni a tényeket. Nem akarok, nem tudok a gügyögő gyermekirodalommal közösséget vállalni. Megpróbálok a mai gyerekek fejével gondolkodni.”

Csukás Istvánnak igaza lehet, ezt bizonyítja, hogy rajzfilmei, versei, meséi, regényei a mai napig töretlen sikernek örvendhetnek, és bármiben lefogadom, hogy még számtalan nemzedék fogja hallgatni őket szájtátva-nevetve, csillogó szemmekkel.