Ha közösség, akkor fertőzésveszély: mit tehetsz ellene?

A közösségben összeszedhető betegségek egy része a fertőző gyermekbetegségek közé tartozik. Mumpsz, kanyaró, torokgyík, szamárköhögés, rubeola - ezekre szerencsére már létezik hatékony és kötelező védőoltás, amit minden gyerek megkap a meghatározott életkorban. Ennek is köszönhető, hogy ezek a betegségek vagy teljesen eltűntek, vagy csak nagyon elszórtan fordulnak elő, de az átoltottságnak hála akkor sem kell járványtól tartani.

Nem így van ez a bárányhimlő és a skarlát esetében. A skarlát - népies nevén vörheny - ellen nem létezik védőoltás, és sajnos a betegségen való átesés sem jelent életre szóló védelmet. Tüneteiről, lefolyásáról, kezeléséről itt olvashattok többet. A bárányhimlő manapság a leggyakoribb fertőző gyermekbetegség, leggyakrabban tavasszal szokott járványszerűen megjelenni a gyermekközösségekben. Bár sokaknál viszonylag egyszerűen lezajlik a fertőzés két hét alatt, azért akadnak gyerekek, akiknél komolyabb - akár maradandó - szövődményekkel jár a betegség! Megelőzni védőoltással lehet, de az nem ad teljes védelmet és emlékeztető oltásokra is szükség lehet a későbbiekben.

De nemcsak ezekkel a betegségekkel találkozhatunk, ha a gyerek bölcsibe, oviba vagy iskolába jár. Leggyakrabban a felsőlégúti fertőzéseket passzolják át a kicsik egymásnak! Persze, sokat tehetünk azért, hogy ezek a fertőzések a lehető legkisebb eséllyel döntsék le épp a mi gyerekünket a lábáról. Például tanítsuk meg a gyereket rendesen kezet mosni - és arra is, hogy mikor mosson kezet feltétlenmód -, ha már elég nagy hozzá, mielőbb orrot fújni, és már a nyár utolsó heteiben erősítsük immunrendszerét. Bár ez utóbbit sosem késő elkezdeni.

Ha mégis beteg lesz a gyerek, akkor szögezzünk le egy alaptételt: beteg gyereknek otthon a helye! Nemcsak azért, mert neki magának is kell a lehetőség a betegségből felépülésre, és nincs szüksége szövődményekre, hanem azért is, mert ezzel azért is tehetünk, hogy a közösségbe járó többi gyerek kisebb eséllyel betegedjen meg. Tudom én, hogy a munkáltató elégedetlenkedik és esetleg nincs segítség, de olyat még senkitől sem hallottam, hogy ha a másik gyereke ment be folyós orral és lázzal az oviba, hogy jajmegértembiztosnincssegítségemaradjoncsakszegényke.

És ha már otthon van, akkor jár neki a kezelés. Ha például náthás a gyerek, nagyon fontos, hogy a légútjait minél tisztábban tartsuk és ne hagyjuk, hogy a fertőző nyákok mindenféle nem nekik rendeltetett helyekre vándorolhassanak. Ennek az egyik legjobb módja, ha bevetjük az egyesek szerint középkori kínzóeszköznek titulált, szerintem az emberi történelem egyik legnagyobb találmányaként aposztrofálható orrszívó-porszívót!

Ugyanígy elengedhetetlen, hogy minél pontosabban tudjuk, mi is az a láz, mi a szerepe, és mikortól, milyen módszerekkel csillapítható! Egyes gyerekek hajlamosak az úgynevezett lázgörcsre is, de ha tudjuk, mivel állunk szemben, nincs ok pánikra!

És nem árt arra sem felkészülni, hogy a legtöbb gyereknél azért előfordul ilyen-olyan szövődmény a felsőlégúti fertőzés után. Az egyik ilyen leggyakoribb következmény a fülfájás és a középfülgyulladás - hála annak, hogy a kicsik hallójáratai és orrmelléküregei még aprócskák, könnyen kialakul bennük egy külön kis gócpont.

A másik leggyakoribb szövődmény a mandulagyulladás, ami magas lázzal, erős torokfájással járhat. Sok esetben ez a szövődmény önálló életre kel, és a gyerek torok- vagy orrmandulái önmagukat újra és újra visszafertőzhetik, míg elkerülhetetlenné válik az eltávolításuk. Hogy ekkor mire számíthatsz, arról itt olvashatsz bővebben, de a műtét utáni időszak is tartogathat még meglepetéseket.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a beteg gyerek ellátása során az is ki van téve a fertőzés veszélyének, aki a kis beteget ápolja. Egy anya ugyan soha nem lehet beteg, de ha mégis, arra is van pár ötletünk, melyeket itt olvashattok. 

Reméljük, a fenti tudnivalókra minden családban a lehető legkevesebbszer lesz szükség!