Ha bölcsődébe adom a gyerekem, azzal kárt okozok?

Hazánkban korai anyai munkavállalásról beszélhetünk, ha az anya gyermeke 3 éves kora előtt megy vissza munkába. Ez a gyakorlat nagyon eltér a többi országhoz képest, hiszen Magyarország kiemelkedik abban, hogy ilyen hosszú idő biztosított az anyukáknak – vagy manapság már akár az apukáknak –, hogy otthon maradhassanak gyermekükkel. A magyar gyakorlat szerint az anyukák átlagosan 4,7 évig maradnak otthon gyermekeikkel. Ezáltal külföldi viszonylatban alacsony a kisgyermekes anyukák munkavállalása itthon. Ez a szám növekedést mutat a bölcsődék és családi napközik által biztosított növekvő férőhelyek számának és 2014-től a gyermekgondozási támogatások által nyújtott lehetőségeknek köszönhetően. Ezért kiemelkedően fontos megvizsgálni, hogy az anyai munkavállalás milyen hatással van a gyermek fejlődésére.

Külföldi szakirodalmak bővelkednek az anya munkaerőpiacra való visszatérésének hatásait vizsgáló kutatásokban. Ezeket az eredményeket Magyarországon csak megfelelő körültekintéssel általánosíthatjuk, hiszen ilyen kérdések esetében szem előtt kell tartanunk az adott ország társadalmi értékeit, szabályozásait, igénybe vehető gyermekgondozási intézmények minőségét, a gyermeknevelést támogató juttatásokat és az anyai munkavállalás elfogadottságát.

Konfliktus a munka miatt, vagy előnyök a munka által?

A kisgyermekes anyukák növekvő jelenléte a munkaerőpiacon együtt jár azzal, hogy szülői és munkavállalói szerepben is helyt kell állniuk. A több szerep és főleg ezeknek az összehangolása nagy stresszt okozhat az anyáknak. Jó hír, hogy nem csak negatív következménye lehet annak, ha egy szülő több szerepben van jelen a mindennapjai során. Kutatók azt találták, hogy a munka-család kapcsolatnak lehetnek pozitív hatásai is. Ilyenkor a szülők a munkahelyük által több szociális támogatást kaphatnak, növekednek az interakciók és a készségtanulási lehetőségek is, amelyek a családi életben pozitív hatást gyakorolnak annak ellenére, hogy ezekben az esetekben kevesebb idő jut a családra. Baruch és Narnett kutatásukban jobb egészségügyi állapotot és mentális jóllétet találtak a több szerepet képviselőknél. De a kisgyermekes anyukák esetében mégis valószínűbb, hogy a munka és a gyermeknevelés közötti összeegyeztethetetlenség nagy stresszforrásként jelenik meg.

A szerepek közötti konfliktust Greenhaus és Beutell úgy definiálták, mint a munkahelyi és a családi szerepek összeegyeztethetetlen nyomásából kialakuló konfliktusformát. Érdekesség, hogy a pozitív és negatív hatások sokszor egymástól függetlenül is jelen lehetnek a család életében, de egymást ki is olthatják. A munka-család konfliktus együtt járhat a gyermekkel töltött kevesebb idővel és a gyermek rosszabb egészségügyi állapotával.

Ha a szerepek közötti konfliktusról beszélünk, akkor a szakirodalom alapján fontos tisztáznunk, hogy melyik fajtájáról esik szó. Két esetet különböztethetünk meg. Az egyikben a munka hat negatívan a családi életre, például a munkaidő miatt a szülő nem tud egy családi összejövetelen részt venni. Ezt okozhatja a munkahelyi stressz, a munkába való viselkedési és pszichológiai túlzott bevonódás. Ez a konfliktus fajta előrejelezheti a családi élettel való elégedettlenséget és a kimerültséget. A másik esetben pedig a családi élet hat negatívan a munkára. Ilyen lehet például, amikor a gyermek betegsége miatt a felnőtt nem tud megjelenni a munkában, vagy emiatt nem lesz határidőre kész egy projekttel. Ezt a fajta konfliktust okozhatják a családi stresszorok, konfliktusok, valamint az ezekkel való folyamatos foglalkozás és ezekbe való túlzott bevonódás. Ilyenkor láthatunk munkahelyi elégedettlenséget, teljesítménycsökkenést és rendszeres munkahelyi hiányzást eredményül.

Korábbi kutatások azt mutatták, hogy

A KISGYERMEKES CSALÁDOK ESETÉBEN A MUNKA CSALÁDRA HATÓ KONFLIKTUSA FELÜLMÚLJA A CSALÁD MUNKÁRA HATÓ KONFLIKTUSÁT.

Így láthatjuk, hogy inkább a családi életben észlelhetünk változásokat és gondokat, amelyek arra mutatnak, hogy az anyuka a szerepeivel nehezebben birkózik meg. Itt kerülhet képbe a munkahelyi stressz vizsgálata. Rengeteg kutatás szól arról, hogy a munkahelyi stressz miképpen is hat a szülőkre. Például nagyobb stressz esetében csökkent szülői szereppel kapcsolatos elégedettséget és alacsonyabb minőségű szülő-gyerek kapcsolatot találtak.

De hogyan hat a gyermek fejlődésére, ha korán munkába áll a szülő?

Ahogy korábban említettük, főleg külföldi szakirodalmak állnak rendelkezésünkre, hogy megvizsgáljuk, milyen változásokat láthatunk a gyermekek fejlődésében, ha az anya gyermeke 3 éves koránál hamarabb visszatér a munkaerőpiacra. Sok vizsgálat ellenére nem tudunk egyértelmű következtetéseket levonni az eredményekből. Nem mondhatjuk ki  biztosan, hogy pozitív vagy negatív hatásokat fejt ki az anyai munkavállalás. Blaskó Zsuzsa gyűjtötte össze azokat a kutatási tapasztalatokat, amelyekkel arra kereste a választ, hogy meddig maradjon otthon az anya.

A gyermek fejlődésére gyakorolt hatásokat három területen vizsgálhatjuk: a fizikai fejlődés és egészség, az értelmi fejlődés és a pszicho-szociális fejlődés. A fizikai fejlődésnél azt tapasztalták, hogy a WHO által ajánlott 6 hónapos szoptatás nagyon nehezen tud megvalósulni, ha az anya már a gyermek első életévének első felében munkát vállal. Az ilyen korai munkavállalás arra is ösztönözheti az anyukákat, hogy ne kezdjék el szoptatni csecsemőjüket. Azzal is érdemes számolni a gyermek egészségét figyelembe véve, hogy az 1 és 2 éves kor közötti bölcsődei ellátás során a gyerekek több betegségen szoktak átesni, mint az otthon nevelkedő kortársaik. Így a bölcsődés gyerekek fokozottan ki vannak téve felsőlégúti megbetegedéseknek. De ezek a betegségek az immunrendszer erősítésében is szerepet játszhatnak, amelyek később a kevesebb allergiás megbetegedések okai lehetnek.

Az értelmi fejlődés szempontjából vannak olyan nézetek, amelyek azt hangoztatják, hogy a képzett pedagógusok és nevelők olyan stimuláló közeget biztosítanak, amelyben a kisgyermekek nagyobb kognitív fejlődést mutathatnak. Blaskó egy hazai 2007-es kutatást említ a témában, amelyben jobb eredményeket produkáltak azok a gyerekek, akiket bölcsődében vagy nagymamánál helyeztek el, mint azok, akiket az anyukájuk nevelt otthon. Itt kritikaként megfogalmazódott, hogy nem tudhatjuk ennek pontos okát, hiszen a magasan képezett szülők talán nagyobb mértékben adták bölcsődébe gyermekeiket, és inkább itt a genetikában rejlik az összefüggés. A releváns kutatások a témában nem mutatnak egyértelmű eredményeket, mert egyes kognitív területek vizsgálatánál találtak már pozitív és negatív eredményeket is. Abban viszont nagyjából konszenzus van a kutatók között, hogy

AZ ÉRTELMI FEJLŐDÉSBEN EGY NEGATÍV TENDENCIA MUTATKOZIK AKKOR, HA AZ ANYUKA A GYERMEKE ELSŐ ÉLETÉVÉBEN ÁLL ÚJRA MUNKÁBA.

Különbséget láthatunk a szókincs, a matematika és szövegértés területén. Nagyobb negatív hatásokat találtak a bölcsődei nevelésben a rosszabb anyagi helyzetű családok esetében. Itt megemlíthetők okként az anyák rosszabb munkahelyi körülményei (monoton munka, alacsony fizetés) és a rosszabb bölcsődei ellátás. Később megmutatkozó különbségeket láthatunk, ha az anya munkaóráinak a mennyiségét vizsgáljuk. Vandell és Corasaniti vizsgálatukban kimutatták, hogy alacsonyabban teljesítettek 8 éves korukban azok, akinek édesanyja 3 éves koruk előtt heti 30 óránál többet dolgozott. Ezzel ellentétben Hanushek szerint nincs egyértelmű összefüggés az anya korai munkavállalása és az iskolai teljesítmény között.

A család anyagi helyzetét bevonva a kutatásokban azt láthatjuk, hogy míg eddig főleg a negatív hatásokat láthattuk, az alacsonyabb anyagi helyzettel rendelkező családból jövő gyerekeknél pozitív hatást látunk az értelmi fejlődésre. Jobb matematikai, olvasási és szövegértési eredményt értek el azok a gyerekek, akik az otthoninál jobb minőségű intézményes nevelésben részesültek, mint akik otthon nevelkedtek.

A pszicho-szociális területet vizsgálva a kontrollált vizsgálatok azt mutatják, hogy az anya munkavállalása önmagában nem hat negatívan a gyermek fejlődésére. Ezen a területen is azt láthatjuk, hogy inkább az egy éves kor előtti munkavállalás az, amely a nagyobb különbséget eredményezi. Több problémás viselkedés, zavarok az érzelmi és társas viselkedés terén 10 éves kor környékén, 7-8 évesen externalizálási problémák, csökkent frusztrációs tolerancia, 8-9 évesen fokozott acting-out viselkedés, durva rosszindulatú viselkedés figyelhető meg. A közvetítő hatásoknak is nagy szerepet tulajdonítanak, ilyenek lehetnek: az anya munkavállalása során szerezett tapasztalatai, a stressz, a munkavégzés beosztása, menete. Ezek befolyásolhatják az anya jóllétét, amely közvetve a gyermek fejlődésére is hatással lehet.

Mi a szerepe annak, hogyan vélekedik az anya a munkáról?

A bölcsődei nevelés és anyai munkavállalás kutatásába egy új tényezőt is bevontak, amely kulcsfontosságú lehet. Ross és munkatársai felmérték, hogy az anyák 4 lehetséges szituáció közül melyikben érzik magukat: szeretne dolgozni, de nem dolgozik / szeretne dolgozni és dolgozik / nem szeretne dolgozni és dolgozik / nem szeretne dolgozni és nem dolgozik. Az derült ki, hogy azoknál, akik szerettek volna dolgozni és dolgoztak volt a legalacsonyabb a kimerültség, míg azok voltak a legjobban kimerülve, akik szerettek volna dolgozni, de nem dolgozhattak.

Reppeti és munkatársai is ebből az aspektusból vizsgálódtak és azt állapították meg, hogy akkor jelent a nőknek fizikailag és pszichológiailag is előnyt a munkavállalás, ha pozitív attitűdökkel állnak hozzá. Azok az anyukák, akik pozitív attitűddel fordultak a korai munkavállaláshoz, kevesebb szülői stresszt, alacsonyabb szerepfeszültséget, és magasabb pszichológiai jóllétet és elégedettséget éltek át a munkával kapcsolatos döntésükkel, mint akik úgy érezték, hogy árt a korai munkavállalás a gyermeküknek. A vágyak és a jelenlegi helyzet közötti kongruencia vagy inkongruencia az, ami meghatározza, hogy milyen hatásokkal számolhatunk.

Az anyai munkavállalás hatását meghatározó körülmények

Összefoglalva azt láthatjuk, hogy önmagában az anyai munkavállalás nem okoz eltérést a gyermek fejlődésében. A munkavállalás tényezőit viszont már érdemesebb vizsgálni. Fontos, hogy mikor történik ez a változás, hiszen 1 éves kor előtti munkavállalás negatívabb következményeket eredményez. Az alacsonyabb szocioökonómiai státusszal rendelkező családok esetében a korai intézményes nevelés pozitív hatásokat is kifejthet, de ezeken kívül fontos az anya munkájának minőségét és mennyiségét is figyelembe venni. A cikk egyik tanulsága lehet, hogy az anya munka iránti attitűdje is befolyásolhatja a hatásokat. Ha az anyuka nagyon szeretne dolgozni, és erre lehetősége is van, akkor nem szabad ennek gátat vetni és az anyukában szorongást kelteni, hiszen pont ezek okozhatnak később problémát.

Felhasznált források: