Genetikai oka lehet a hiperaktivitásnak

A brit kutatók 366 ADHD-val élő, 5 és 17 év közötti gyerek genomját hasonlították össze több mint ezer, e zavar nélkül élő gyerek genetikai állományával. A tudósok egy, az agyi fejlődéshez köthető DNS-szakaszra összpontosítottak, amelyet korábban kapcsolatba hoztak már az autizmussal és a szkizofréniával is.

Az elemzésből kiderült, hogy az ADHD-s gyerekeknél gyakoribbak voltak egyes DNS-szakaszok ismétlődései és hiányai is. Ezek az úgynevezett kópiaszám-változások szétzülleszthetik a gének szokásos tevékenységét. A változást az ADHD-val élő gyerekek 14 százalékánál, míg a kontrollcsoportban lévőknek csak 7 százalékánál mutatták ki a kutatók.

A tanulási zavaros gyerekek 36 százalékánál a kromoszómákban is találtak eltéréseket a Cardiffi Egyetem kutatói. Anita Thapar, a kutatás egyik résztvevője hangsúlyozta, hogy eredményeik egyelőre csak európai leszármazottakra vonatkoztak. Hozzátette, hogy diagnózis felállítására vagy kezelés elkezdésére a genetikai vizsgálat még nem alkalmas.

Amerikai becslések szerint az ADHD az iskoláskorú gyerekek három-öt százalékát érintheti az Egyesült Államokban, a fejlődő országokra vonatkozó adatok nem ismertek.

"Nagy az esély arra, hogy a környezet módosítja ezeket a géneket" - emelte ki kommentárjában Peter Burbach, aki a hollandiai Utrechti Egyetemen a molekuláris idegtudomány professzora. Magyarázata szerint a változat nem az agy szerkezeti rendellenessége, csupán a fejlődés utolsó lépése zajlott hibásan, ezért csak "finomhangolásra" van szükség.

Philip Asherson, a Kings College London molekuláris pszichiátria professzora is úgy véli, hogy még mindig a korai környezeti hatások között érdemes keresni az ADHD kiváltó okait. Szerinte még sok mindent meg kell tudni a szóban forgó génekről, valamint arról, miként befolyásolják az agy fejlődését.