Gének a dadogás mögött
Az intézet kutatói 123 pakisztáni embert vontak be vizsgálatukba, akik között dadogó és nem dadogó is volt, 46 esetben pedig családi halmozottságot mutatott az állapot előfordulása – írja a Híradó.hu. A tanulmány egy olyan pakisztáni családnál indult el, amelyben halmozódott a dadogás előfordulása.
Náluk a 12-es kromoszómán fedeztek fel egy génmutációt. A későbbiekben ugyanerre a genetikai mutációra és még két másikra bukkantak, amikor több pakisztáni, valamint ötszáz amerikai és brit örökítő állományát elemezték. A nem dadogó emberek közül egyetlen egynél sem találták meg a génmutációkat.
A dadogás terápiái között szerepel a szorongás csökkentése, a légzés és beszédtempó szabályozása, valamint különböző elektronikus eszközök használata. A tanulmány azonban azt az elméletet támasztja alá, hogy a dadogás hátterében agyi, biológiai eltérések vannak. A kutatók úgy vélik, a vizsgálatukban fellelt genetikai variációk az összes eset 9 százalékára adhatnak magyarázatot.
A gének közül kettő egy anyagcserezavarban, a mukolipidózisban is szerepet játszik, melynél az anyagcsere származék felhalmozódik a sejtekben, és problémákat okoz az ízületekben, a szívben és a májban. A tanulmányban részt vevő dadogó önkéntesek között azonban senki nem szenvedett ilyen betegségben, mert a hibás génkópiából csak egyet hordoztak, az anyagcserezavar kialakulásához pedig két hibás kópia egyidejű jelenléte szükséges.
