Az autisták vérében nincs több higany
Amerikai kutatók szerint nincs különbség az autista és a nem autista gyerekek vérének higanyszintje között.
A Kaliforniai Egyetem davisi részlegének kutatói 452 kisgyereket vizsgáltak, életkoruk 2 és 5 év között volt. A gyerekekből 249 volt diagnosztizált autista, hatvannál volt valamilyen fejlődési rendellenesség, például Down-kór, 143 pedig normálisan fejlődött. A kutatók azt is vizsgálták, hogy a gyerekek környezetében előfordult-e higany. Így például nézték a halfogyasztást, és azt is, hogy kinek volt higany tartalmú amalgám tömése.
Megállapították, hogy magasabb volt a vér higanyszintje azoknál a gyerekeknél, akiknek volt amalgámtömésük is, és egyidejűleg fogcsikorgatósak vagy rágógumiznak. De nem itt mutatkozott a legnagyobb eltérés, hanem a halfogyasztásban – írja a Független Hírügynökség. Azoknak a gyerekeknek a vérében volt messze a legmagasabb a higanyszint, akik több - tengeri és édesvízi - halat ettek. Az autista és a nem autista gyerekek vérének higanyszintje között viszont nem volt alapvető eltérés.
Bár régóta ismert tény, hogy a nehézfémek zavarokat okozhatnak az idegrendszer fejlődésében, ez a vizsgálat azonban nem mutatott ki ok-okozati összefüggést a higany és az autizmus között.
"Az autizmus összetett betegség, nagy eltéréseket mutat megjelenésében és súlyosságában, ezért nagy a valószínűsége annak, hogy a kiváltó ok is sokrétű. Ideje sutba dobni azt az elképzelést, hogy majd találunk egy füstölgő pisztolyt, vagyis valamilyen egyedüli okot, amely megmagyarázná, hogy miért alakul ki az autizmus olyan sok gyereknél" - foglalta össze a kutatásvezető, Irva Hertz-Picciotto professzor.
"Most már bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai hajlamosító körülményeket és a környezeti tényezőket is figyelembe kell venni, különben nem lesz teljes a történet" - tette hozzá a kutató.
A beszámoló az Environmental Health Perspectives című szakfolyóiratban jelent meg.
