Asztma: születés elõtti vagy utáni tényezõk?

Az asztma kialakulásának kockázata gyakorlatilag az anyaméhben eldől.
 
A Thorax lapban megjelent vizsgálatban a Wight-szigeti David Hide Asthma and Allergy Centre kutatói  arról számolnak be, hogy azok a csecsemők bizonyultak leginkább veszélyeztetettnek, akiknek a köldökzsinórvérében magas az antitestek szintje. Az antitestek jelzik, hogy az immunrendszer válaszreakciót indított az allergiát okozó irritáló anyagok ellen.

A kutatók követéses vizsgálatuk kezdetén több mint 1300, 1989 és 1990 között született gyermek köldökzsinórvérében tesztelték az IgE kémiai anyag jelenlétét, amelyet az immunrendszer allergének jelenlétében termel. Ezt követően a gyermekeken 1, 2, 4, és 10 éves korukban végeztek allergia- és asztmatesztet. Az eredmények szerint a magas IgE szint kétszeresére növelte a gyermekek allergiakockázatát, és 10 éves korra 66 százalékkal növelte az asztma kialakulásának veszélyét.

A kutatást vezető dr. Hasan Arshad a BBC-nek elmondta, az elmúlt 10-15 évben a kutatások fő irányvonala a kora gyermekkori tényezők vizsgálata volt. Eredményeik azonban arra mutatnak rá, hogy az anyaméhben töltött idő kritikus a betegségek kialakulása szempontjából. Éppen ezért a kutatók a magzati immunrendszer-programozás fontosságát hangsúlyozzák.

Az Egyesült Királyságban minden ötödik gyermek asztmás és minden harmadik felnőtt allergiás. Szakértők méltatják a vizsgálatot, és fontosnak tartják a további adatok gyűjtését a növekvő tendencia megállítására. Ugyanakkor dr. Seif Shaheen, King’s College London, Asthma UK Research, felhívta a figyelmet a születés utáni tényezők fontosságára is, amelyek véleménye szerint hozzájárulnak a betegség kialakulásának kockázatához.