A rák elleni harc egyik fegyvere lehet a Down-kór

Bizonyos rákos megbetegedéseknek az aránya jelentősen kisebb a Down-kórosaknál, annak köszönhetően, hogy egyes rákellenes fehérjékből többet termel a szervezetük.

A Down-kórral született embereknek a 21-es kromoszómából többletük van. Ez a harmadik, felesleges kromoszóma, amely a mentális retardáltságért és a fizikai elváltozásokért is felelős, állhat annak a jelenségnek a hátterében, hogy bizonyos rákos tumorok ritkábban fordulnak elő a Down-kórosoknál.

A 21-es kromoszóma 231 gént hordoz, amelyek között úgy tűnik, olyan is van, mely védelmet biztosít a szervezetnek egyes rákfajtákkal szemben. Ez a gén a tumor által kibocsátott, annak növekedését szorgalmazó jeleket zavarja meg.

Tudósok egy új kutatás során most arra találtak bizonyítékot, hogy az RCAN 1 gén által termelt fehérje megakadályozza a rákos daganatban a véredények fejlődését. A tudósok szerint a többletkromoszóma több ilyen protein termelését jelenti, és ennek köszönhető a rákellenes hatás.

A szakemberek már régóta sejtik, hogy az extra kromoszóma együtt jár bizonyos genetikai előnyökkel. Az új kutatás szerint a Down-kórosoknál a rák kialakulásának veszélye egytizede a normális génállománnyal rendelkezőkhöz képest.

A daganatoknak a gyors növekedéshez kiváló vérellátásra van szükségük, így a daganatok véredények véletlenszerű halmazát növesztik utánozva egy normális testi folyamatot, az angiogenezist. A bostoni Harvard Orvostudományi Egyetem tudósa, a néhai Judah Folkman ezt a folyamatot csak a rákos daganatok „Achilles sarkának” nevezte - olvasható a US News cikkében.

Az új kutatás folyamán Folkman kollégái az RCAN 1, másnéven DSCR 1 gén tumorellenes hatását vizsgálták. A kísérletben egerekkel dolgoztak, melyeket két csoportra osztottak: az egyik csoportnak volt többletkromoszómája, a másiknak nem. Ezután az egerekbe műtéti úton melanóma és tüdődaganatot helyeztek, és arra az eredményre jutottak, hogy azoknál az egereknél, melyeknél a többletkromoszómának köszönhetően magasabb volt az RCAN 1 proteinjének szintje, a tumoroknak csak kevesebb, mint fele volt képes növekedésre, és kevesebb véredényük fejlődött, mint a normális génállományú egereknél.

Emberi magzati szöveteket is megvizsgáltak a kutatás során, és itt is arra az eredményre jutottak, hogy a Down-kóros magzati szövetekben közel kétszeres volt az RCAN 1 proteinjének szintje, mint a normális magzati szövetekben.

Az RCAN 1 által termelt protein úgy akadályozza meg a daganatok véredényeinek fejlődését, hogy megzavarják az endothel sejtréteg aktivitását, mely a véredények burjánzását irányítja – mondta el Sandra Ryeom, a Harvard Orvostudományi Egyetem és a bostoni Gyermekkórház sejtbiológusa.

Ryeom és kollégái arra is rájöttek, hogy a 21-es kromoszóma egy másik génje is részt vesz a folyamatban, ez a DYRK1A.