ÖRÖKMOZGÓKNAK VÉGTELEN TÜRELEM - Mi az az ADHD?

 

Az emberek egynegyedének vannak nehézségei abban, hogy átlagos társaikhoz hasonlóan megfeleljen teljesítményük a mai kor elvárásainak. Magyarországon 5%-ra tehető azon gyermekek aránya, akiknek figyelemzavarral járó jellegzetes alkati nehézségeik folytán kifejezetten nehéz értelmi képességeiknek megfelelően teljesíteni. 

 

Ezek a gyermekek nagyon különbözőek lehetnek, de vannak közös jellemzőik.

Az egyik csoportjuk feltűnően mozgékony, izgága, sokat és hangosan beszél, általában hevesen reagál, hirtelen természetű, többnyire indulatos és a dühét nehezen kezeli.

 

A másik csoportra szétszórtság, szórakozottság, figyelmetlenség, elmerengés, unatkozás, álmodozás, esetenként lassúság jellemző. Első megközelítésre ez a két csoport egymástól nagyon különbözőnek tűnhet, de ha jobban megnézzük őket, az izgága, szertelen csoportba tartozó emberek nagy része ugyanúgy szétszórt, figyelmetlen, összeszedettségre, kitartó monoton munkára képtelen, mint merengő, álmodozó társaik. 

 

 

Az ilyen gyerekeknek tanulási és viselkedési nehézségei a legfeltűnőbbek. Egyenetlen, időnként kifejezetten jó, máskor csapnivaló iskolai teljesítményük, szétszórtságuk, szertelen, féktelen, sokszor zűrzavaros  viselkedésük, érzelmi kitöréseik, kezelhetetlenségük, hangulati zavaraik, esetenként testi tünetek – fejfájás, hasfájás – hívják fel a környezet figyelmét a problémákra.

 

Az ilyen gyermek és felnőtt nehezen kezd hozzá és nehezen fejez be dolgokat, tevékenysége, erőfeszítése, - ha képes rá egyáltalán - összerendezetlen, nem célirányos, nem hatékony.

 

Ezzel együtt sokszor igen magas színvonalon és akár elmélyülten is tudnak foglalkozni mindazzal, ami érdekes, kihívó, új számukra, azaz ami pozitív érzésekhez, érzelmekhez kötődik, vagy azt vált ki belőlük. Jellemző példája ennek, hogy akár órákig is képes legózni egy olyan gyerek, aki egyébként az ebédet nem tudja végigülni.

 

 

A tünetegyüttes általában a kora gyermekkorban jelentkezik, 5 éves kor előtt. Sok esetben már két éves kor körül is észlelhetünk jellegzetes tüneteket, melyek többnyire a serdülőkor végéig, ill. az esetek kb. harmadában az egész felnőttkorban fennállnak. A hiperaktív, figyelem- és impulzuskontroll-zavaros tünetegyüttes a különböző életkorokban jellemző képeket mutat.

Sajnos az ADHD-sok közül ma még sokan elkallódnak a megfelelő diagnózis és támogatás hiányában. 

 

 

Másodlagos károsodásként szinte kivétel nélkül kialakul náluk az önértékelési-, majd a motivációs zavar, valamint a reménytelenség, kilátástalanság és nyugtalanság-érzés sajátos keveréke. Egyes pszichiátriai betegségek (depresszió, szorongás, személyiségzavarok, pszichoszomatikus zavarok), a szerfüggőség, a súlyos balesetek, a nemi betegségek, az elhízás, a magas vérnyomás, az öngyilkosság és az életvezetési problémák is akár 3-5-ször gyakoribbak náluk. 

 

A kezeletlen hiperaktív gyerekek későbbi életpályája ráadásul konfliktusokkal, problémákkal terhelt, a figyelemzavar akadályozza őket a tanulásban, tehetségük nem tud kibontakozni, kiszámíthatatlan érzelmi reakcióik megnehezítik a pedagógusok és az osztálytársak dolgát, az impulzivitás pedig a kapcsolataikat mérgezheti meg. Mindez nem hagyja érintetlenül a szülők pénztárcáját sem, de az államot is megterheli.

 

 

Az ADHD egyfajta alkati rendellenesség, temperamentumbeli szélsőség. Hátterében sajátos idegrendszeri fejlődésmenet következtében kialakuló, átlagostól eltérő idegrendszeri felépítés és működésmód áll, mely az idegrendszeri alapfunkciók szabályozási zavarában,  a részképességek egyenetlen működésében jelenik meg és okoz a mindennapi életben jellemző nehézségeket.

 

Több, komoly tudományos kritériumoknak eleget tevő vizsgálat igazolja a genetikai tényezők szerepét a tünetegyüttes kialakulásában. 

 

A magzati kor, a szülés is hatással lehet arra, milyen súlyos lesz a hiperaktivitás, azonban egyéves korra már kialakulnak azok az idegrendszeri sajátosságok, amelyek ezt az állapotot meghatározzák. Azok a tulajdonságok, melyek ezzel az alkattal járnak, és ezek a gének kódolnak, korábban néhány 10 000 évvel ezelőtt, a vadászó, pásztorkodó életmód mellett, előnyös tulajdonságoknak számítottak (folyamatosan cserkésztek, mozogtak, kerestek, gyorsan reagáltak, egyszerre mindenre figyeltek, elsőként ütöttek, vitték a nőt, tele voltak ötletekkel, megoldásokkal, nagyon rajta tudtak lenni az ügyön, ami érdekelte őket, stb.), azaz szelekciós előnyt jelentettek (annyira mindenképpen, hogy megérték a reprodukciós kort, és képesek voltak továbbadni ezeket a géneket). Talán ennek köszönhető, hogy a populáció valamivel több, mint 25%-ában ezek a gének fellelhetők. Az emberek kb. 5%-ának túlzottan is sok jutott belőlük. A baj ezzel az, hogy a mai társadalom által elfogadott/tűrt/képviselt normák, illetve az ahhoz alkalmazkodó életmód és életstílus mellett ezekkel a tulajdonságokkal inkább kiszorulni lehet oktatási rendszerből, munkahelyekről, kapcsolatokból, illetve egyéb testi és pszichés betegségeket beszerezni,- amint sok vizsgálat és tanulmány mutatja is. 

 

 

Ha egy gyermek az ADHD tüneteit mutatja, rendkívül fontos, hogy mielőbb szakemberhez kerüljön állapotfelmérésre. Ez azért is lényeges, mert egyes fejlesztési módszerek csak bizonyos életkorig igazán hatásosak. Az időben felállított diagnózissal, fejlesztéssel, viselkedésterápiával, szükség esetén gyógyszeres kezeléssel ellensúlyozható, illetve megelőzhető a normál pszichoszociális fejlődés elakadása, a negatív énkép, a motiválatlanság, az állandó nyugtalanság és elégedetlenség kialakulása. Az ADHD korszerű kezelésére multimodális, azaz több módszerrel, több ponton ható  terápiát alkalmaznak. A gyógyszeres kezelést kiegészíti a kísérő-támogató pszichoterápia és a célzott viselkedésterápia.

 

Fontosak még a különböző fejlesztő módszerek, csoportos szülői, tanári tréningek, a rendszeres testmozgás és a megfelelő étrend beiktatása is. A rendszeres mozgás, a napfény, a friss és kezeletlen-feldolgozatlan élelmiszereken alapuló étrend mellett a figyelmetlenségből, fegyelmezetlenségből fakadó tünetek ritkábbak, illetve enyhébbek lesznek, és kevesebb fejfájást okoznak gyerekeknek és szülőknek egyaránt.

 

 

Az érezhető javulásig vezető út göröngyös, és nemcsak jól képzett szakemberekre és terápiás eszközökre van szükség az egészségügy és az oktatás területén, de a szülők türelmére, következetességére is. A napi rutin bevezetése náluk különösen nagy hangsúlyt kap, akár az egyszerűen megfogalmazott, következetesen betartott szabályok. Fontos nekik a gyakori megerősítés és az azonnali visszajelzés, ha valamilyen valóban komoly probléma merül fel viselkedésükben. Ugyanakkor közös érdeket, a család lelki békéjét szolgálja, ha nem mindent veszünk észre és pláne teszünk szóvá.  – Különösen fontos, hogy a korlátok felállítása és a szabályok betartása mellett a hiperaktív gyerek ki tudja élni kíváncsiságát, tevékenységi vágyát, kreativitását. Legyen rá lehetősége, hogy megmutassa magát olyasmiben is, amiben tehetséges, amiben jó, hogy adottságainak, alkatának előnyei is előtérbe kerülhessenek!

 

 

- ADHD Ambulancia, Bethesda utca 8. (diagnózis, terápia, szülőcsoportok, életvezetési tréningek) Telefon 06 1 422 2731, honlap: www.bethesda.hu/bethesda-fepuelet/adhd-centrum-bethesda-u-8

- Az ADHD-Magyarország Alapítvány (tréningek, tájékoztató kiadványok, önsegítő szülői kezdeményezések támogatása) honlap:  www.adhd-magyarorszag.com

- Vadaskert Kórház és Szakambulancia (mentális problémákkal küzdő gyerekek ellátása) honlap: www.vadaskertalapitvany.hu

- Svábhegyi Gyermekegészség Központ (diagnózis és terápia) weboldal: svabhegy.eu 

- Dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter weboldala: www.adhdoki.blogspot.com

 

A cikk forrása: Bethesda Gyermekkórház kizárólagos engedélyével 

 

szerző: "Bethesda Gyermekkórház Gyógyító magazin”.