Picik & kicsik

Nemcsak ünnepi szénhidrátok

Karácsony tájékán különösen nehéz megállni, hogy ne közelítsük meg a süteményes tálat negyedszerre is, így nem meglepő, hogy gyermekünknek is nehezen mondunk nemet még egy kis édességre. Ami rövidtávon ugyan nem tűnhet problémának, ám hosszú távon bizony okozhat gondokat. Főleg akkor, ha a gyerek még nincs hároméves. A nagymama bejglije, a szaloncukrok és az újévi lakomák idején sem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a kisgyerekek étrendje 1-3 éves kor alatt maximum napi 188 g szénhidrátot tartalmazhat, és ebből, ideális esetben kb. 32g lehet finomított cukor.

Ha a gyerek 1-3 éves korban úgy táplálkozik, mint a szülei, akkor jó eséllyel egészségtelen felnőtt válik belőle, hiszen nem olyan arányban viszi be a tápanyagokat, mint azt a szervezete igényelné. Ebben a korban alakul ki a picik ízlése, táplálkozási szokásai, ezért is fontos, hogy a cukorfogyasztást már 1-3 éves kor között optimálisra „állítsuk” be.

Túl korai nassolás

A Magyar Gyermekorvosok Társasága idén tavasszal 3 napig vizsgálta 200 kisgyermek táplálkozását. A felmérés adatai azt mutatják, hogy szinte nincs olyan 1-3 éves gyerek, aki ez idő alatt ne evett volna édességet. A kutatásból az is kiderült, hogy az 1-3 éves gyerekek közel 70 százaléka naponta legalább 2 alkalommal kapott valamilyen cukrozott élelmiszert. A megdöbbentő adatok után nem csoda, hogy hazánkban évről-évre nő a kettes típusú cukorbetegek és a túlsúlyos gyermekek száma.

Az édes ízt általában minden gyerek szereti. De vajon miért? Sokszor halljuk: az első íz, az anyatej is édes, innen az édes íz felé irányuló szerelem. Az édes íz szeretetének hátterében ezen felül is több minden állhat:

Az édes íz érzékelése a nyelven legelöl helyezkedik el, ezt érezzük leggyorsabban
A pszichológiának is szerepe van az édes íz szeretetében. Rokonok, barátok látogatásakor rendszeresen hoznak valamilyen édes nassolnivalót a kisgyereknek, gyakran előfordul, hogy a gyereket a nagymama, nagynéni kis csokival „édesgeti” magához
Nem kapsz desszertet! – hangzik el a mondat sokszor. Az édességet sokszor jutalomként kezeljük, megvonása pedig büntetés.

Milyen következményei lehetnek az édességfogyasztásnak?

Fogak károsodása
Hosszú távon túlsúlyhoz, majd elhízáshoz vezet, amely gyermekkorban lelki sérüléseket is okozhat a szocializálódás során
Átformálja az étkezési szokásokat, melynek köszönhetően az egészséges, de kevésbé édes ételeket a gyermek vissza fogja utasítani
Cukorbetegség, viselkedési zavarok (pl. hiperaktivitás, agresszivitás) az ingadozó vércukorszint miatt

Hogyan kerülhetjük el az édességeket?

Az első kocka csokoládé után nincs megállás – hallhatjuk gyakorló anyukáktól, ezért is fontos, hogy minél későbbre toljuk ki az édességfogyasztást pici korban.

Fontos lenne, hogy minél kevesebb édes, cukros ételt adjunk - és minél későbbi életkorban - a kisgyermeknek. Gyakori hiba, hogy a picik édes tejdesszertet (gyári gyümölcsjoghurtot, rudit, túrókrémet) kapnak, azzal a jelszóval, hogy hiszen tejet tartalmaz, ami kalciumforrás, és jó a gyereknek.

A kalcium tényleg elengedhetetlen, de ezek a tejdesszertek nagyon sok hozzáadott cukrot tartalmaznak, ami felesleges, ún. luxus kalóriával terheli meg a kisgyermek szervezetét. Az ilyen típusú ételek energiában gazdagok, viszont értékes vitaminokban, ásványi anyagokban szegények. Jóllakatják, de nem táplálják a gyereket. Ha édesség, adjunk inkább gyümölcsöt, ha tápanyagforrás, akkor jobb választás a zöldség, húsok, gabonák, és persze, életkortól függően a tej.

A sok édesség következménye lehet az, hogy a kisgyermek általában ragaszkodik az ilyen típusú élelmiszerekhez és az egészségesebb főzelékféléket, húsokat sokszor elutasítja. Tudatos odafigyeléssel és neveléssel mindezek a lehetséges hibák kiküszöbölhetők.

Válasszunk olyan termékeket, melyek nem tartalmaznak sok hozzáadott cukrot.
Édesítésre használjunk mézet – figyelem, csak 1,5 éves kortól adható -, gyümölcscukrot (fruktózt), vagy csökkentsük a hozzáadott cukor mennyiségét.
Készítsük magunk a család desszertjeit. Pl. kiváló édesség a gyümölccsel és mézzel összekevert joghurt, az aszalt gyümölcsökkel sütött zabpelyhes keksz.
A látogató rokonokat, barátokat kérjük meg, hogy ne hozzanak édességet ajándékba. A kirakós vagy a képeskönyv maradandóbb emlék lesz a gyerek számára.

Járjunk elő magunk a jó példával: ha a szülők is nassolnak, és netán még válogatnak is, ignorálnak bizonyos zöldségeket-gyümölcsöket, miért lehetne elvárni a gyerektől az ellenkezőjét? Másfelől, ha a gyerek azt látja, hogy a szülő képes nemet mondani még egy kocka csokira, vagy még egy szelet bejglire, és helyette inkább egy almát vesz a kezébe, az számára is követendő példa lesz. Látható, hogy nem olyan bonyolult az édességek elkerülése, csupán egy kis tudatos odafigyelést és kreativitást igényel.

2010. december 20.