Nekünk sikerült!
Kisfiúnk, Bulcsú 5 és fél hónapos. Az első hónapokban még nem gondoltuk, hogy problémák lesznek az alvással. 3 hónapos koráig kb. 3 óránként kelt enni éjjel, ami teljesen normálisnak tűnt. Gondoltuk, majd csak eljön az a bizonyos 3. hónap, amikor a mi babánk is át fogja aludni az éjszakát. Természetesen nem így lett.
Nekünk sikerült!
Kisfiúnk, Bulcsú 5 és fél hónapos. Az első hónapokban még nem gondoltuk, hogy problémák lesznek az alvással. 3 hónapos koráig kb. 3 óránként kelt enni éjjel, ami teljesen normálisnak tűnt. Gondoltuk, majd csak eljön az a bizonyos 3. hónap, amikor a mi babánk is át fogja aludni az éjszakát. Természetesen nem így lett. De nem csüggedtünk, előbb-utóbb csak összejön! Igaz, nappal sem aludt sokat ekkor már, legfeljebb fél órát egy-egy alkalommal. Szóval nem nagyon lehetett tőle pihenni. Egyre nyűgösebb lett, nem lehetett vele játszani, nem volt hajlandó semmire. Akkor még nem gondoltuk, hogy ez a nemalvás következménye. Bár ekkor már akár 4,5 vagy 6 órát is aludt egyben éjjel, nagyon fárasztó volt.
Éppen ezért nem altattuk a kiságyban, mondván, így sokkal egyszerűbb éjjel megoldani a dolgot. Ez volt az egyik nagy hiba, amit elkövettünk. A másik hiba pedig az volt, hogy szinte mindig cicin aludt el. Persze ez így nagyon kényelmes volt, hiszen csak le kellett rakni etetés után, de aztán megbosszulta magát. Volt, hogy fél óra múlva fel is kelt és legalább 1 órán át kellett szórakoztatni, mire újból el tudtuk altatni. Persze a melleim nem bírták sokáig, így sokszor az apja sétált vele, amíg el nem szenderedett (sokszor akár 1 órán át).
De kitartottunk, mert reméltük a legjobbakat.
Aztán egyik napról a másikra elkezdett 2 óránként felkelni éjjel. Egyszerűen nem értettük. Jöttek a jobbnál jobb ötletek: front van, jön a foga, éhes, szomjas, nem elég a tej stb... persze ezek senkit nem vigasztalnak és nem is szabad annyiban hagyni!
Egyik nap éppen egy könyvesboltban voltunk, amikor kezembe akadt egy könyv, amiről már olvastam egyszer. Címe: Aludj jól, gyermekem. Gyorsan megvettem, hátha segít valamiben.
Hazaérve azonnal olvasni kezdtem és néhány lap után meg kellett állapítanom, hogy Bulcsú alvászavarban szenved. Ennek azért kicsit örültem, mert így legalább tudtam, mi a probléma oka! Végigolvastam a könyvet és elhatároztam, hogy mindent betartok. Ezt megbeszéltem a párommal is, hiszen nem csak nekem kellett hallgatni éjszakánként a sírást.
A dolog lényege:
A szerző szerint az egyedül alvás és elalvás tanult folyamat. A babák 35 %-a nem képes rá, ezért meg kell tanítani. Ez persze nagyon egyszerűen hangzik, de sok mindenre oda kell figyelni. A lényeg, hogy olyan körülményeket kell teremteni az esti elalváskor, amit éjjel sem kénytelen nélkülözni a baba. Saját példánkon: mivel Bulcsú cicin aludt el, nyilván amikor éjjel felébredt, azt kereste. Vagyis ugyanazt a szituációt, amiben elaludt. Ugyanez vonatkozik a ringatásra, járkálásra, kocsiztatásra stb... Ezért követtük az utasításokat: mindig éber babát rakni a SAJÁT ágyába, illetve körülvenni olyan dolgokkal (kendő, kis maci, cumi stb), amik éjjel is ott lesznek vele, így amikor felébred, azt látja, hogy minden ugyanúgy van és vissza is tud aludni. Ezek után jött egy kis altatódal, majd a lefektetés. Ekkor elmondtuk neki, hogy egyedül kell aludnia, hogy reggel találkozunk és nem kell félnie, mert mi mindig itt vagyunk. Aztán lekapcsoltuk a villanyt és kimentünk. Persze ekkor a baba sírni kezd, mert nem ezt szokta meg.
Erre is kitér a szerző, sőt, nagyon fontosnak tartja. Mivel a babáknak az a legnagyobb félelmük, hogy elhagyják őket, biztosítani kell őket arról, hogy nem így van. Vagyis rendszeres időközönként be kell menni és meg kell nyugtatni a babát, hogy minden rendben van. Ennek is megvan a menetrendje, ami a könyvben pontosan le van írva. Vagyis nem az a lényeg, hogy hagyjuk sírni!!!
Nekünk sikerült. Igaz, nem volt egyszerű. Az első napon este 1 órát sírt. De nem ébredt fel 2 óra múlva, hanem csak fél 3-kor. Ekkor ismét a szokásos módszert alkalmaztuk. Másfél óra kellett a visszaalváshoz, de megérte. Utána fél 7-kor kelt, ekkor már reggelizett is. Másnap este már csak 10 perc kellett az elalváshoz és akkor sem volt nagy a sírás. Több mint 1 héttel később rendszeresedett az alvása. Vagyis 8 körül fektetjük, kb. 3 perc alatt alszik el egyedül és nem sír, csak beszélget egy kicsit. Majd 4-kor kell, ekkor eszik és utána alszik reggel 7-ig. Később le akarom szoktatni a hajnali 4-es kelésről is, de most ezt is nagy eredménynek tartom. A szerző szerint maximum 1 hét kell az átálláshoz és szinte minden baba megtanulja az alvást.
Igazság szerint ezt a könyvet minden újdonsült anyukának oda kellene adni, hogy ne legyenek ilyen problémák! Remélem, tudtam segíteni azoknak, akik ezzel a gonddal küzdenek és tudnak erőt meríteni a mi sikerünkből, hogy megküzdjenek ezzel a nagy gonddal. Sajnos a könyvet sokszor nem lehet megkapni, de ha valaki segítségre szorul, annak szívesen segítünk.
2003.02.11