MIT TEHETÜNK AZÉRT, HOGY KISGYERMEKÜNK JÓL ALUDJON?

Vajon tényleg ennyire fontos az alvás? Mi van akkor, ha egy kisgyerek nem alszik eleget? Hogyan tudunk segíteni neki, hogy eleget aludjon? 

Akinek van gyermeke biztosan tapasztalta, hogy amikor a csöppség kialudta magát mennyivel kiegyensúlyozottabb, vidámabb, mint amikor fáradt. Sőt, saját magunkon is átélhetjük mindezt. Az alvás nélkülözhetetlen az életben maradáshoz, a testi-lelki egészség egyik alappillére is. Alvás során az „egyszerű pihenésen” túl rengeteg fontos dolog történik, ilyenkor dolgozzuk fel élményeinket, rendszerezzük emlékeinket, valamint az agyunk elengedhetetlen „karbantartási- és tisztítómunkákat” is végez.

Mit tehetünk azért, hogy gyermekünk eleget és jól aludjon?

Aludni akkor tudunk, ha álmosak vagyunk, de még nem estünk át a holtponton. Az álmosságot két rendszer szabályozza: a cirkadián ritmus és az alvásnyomás.

A cirkadián ritmus segít abban, hogy éjjel aludjunk és napközben legyünk éberek. Ebben az alváshormonnak (a melatoninnak) van fontos szerepe, mely sötétben termelődik, így este és éjjel álmosságot okoz.

Az alvásnyomás pedig a kisbabák és kisgyermekek nappali alvásában központi jelentőségű. Az alvásnyomást úgy képzelhetjük el, mint egy homokórát, ami az utolsó ébredésnél elkezd „leperegni”, és ahogy az utolsó homokszemek is leérnek, úgy álmossá válunk. Az újszülötteknél „gyorsan lepereg a homokórában a homok”, azaz keveset tudnak ébren lenni, majd hónapról hónapra többet bírnak a babák, de még az óvodások többségének is szüksége van a délutáni alvásra. Természetesen az is befolyásolja az elfáradást, hogy mennyi inger éri a gyereket. Fontos tehát, hogy „jól időzítsük” az altatást. Hiszen, ha túl korán próbáljuk altatni gyermekünket, akkor még nem lesz álmos, és nem fog elaludni. Azonban, ha túl későn kezdjük – akár a nappali akár az éjszakai – altatást, akkor a túlfáradás miatt stresszhormon keletkezik a gyermekben, és ez akadályozza az elalvását.

Honnan tudhatjuk akkor, hogy mikor jött el az altatás megfelelő ideje?

Jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik életkorban mennyi a gyermek napi alvásigénye, mennyit bír ébren maradni és napi hány alvást igényel. Ebben az összefoglaló táblázatban olvasható mindez:

Egyéni eltérések ugyan lehetnek, de jó, ha nem esünk bele abba a „csapdába”, hogy „biztos pont az én gyerekem a kivétel”. Próbáljuk előbb rendszerezni a gyermek napját, rendezni az alvásait, alakítsunk ki korának megfelelő napirendet. Hiszen sok gyereknek a megfelelő napirend kialakításától megnő az alvással töltött óráinak száma, pihentebb, nyugodtabb, jobb alvó lesz.

További tippek és a cikk folytatása: gyógyhírek.hu