Mindennapi mérgeink
Teflon edények, műanyag palackok, műanyagból készült cumisüvegek és játékok, mosószerek és mosogatószerek. Megszokott eszközök, amelyek használata egy család mindennapi életében természetes. Az egészségünkre gyakorolt hatásuk pedig csak évek múlva jelentkezik. Utánajártunk, vajon tényleg veszélytelenek-e a környezetünkben található vegyi anyagok.
A XXI. századi DDT
Pár éve még a DDT botránytól volt hangos a sajtó, ekkor kerültek a figyelem középpontjába azok az esetek, melyek igazolták, hogy a rovarölő szer még két-három generációval később is kimutatható a családtagok szervezetében. A kutatások azt bizonyították, hogy a DDE a DDT főmellékterméke, a testben hatásos anti-androgén, ami azt jelzi, hogy gátolja a férfi hormon hatásait. E tulajdonsága miatt, legalábbis részben, okozója a férfiak között egyre gyakoribb meddőségnek és impotenciának. – magyarázza Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Bár a fejlett országokban a DDT használatát már legalább húsz éve betiltották vagy korlátozták, a szer nagyon lassan bomlik le, felezési ideje a természetben mintegy száz év.
Felhalmozódik és koncentrálódik a táplálékláncban, káros hatással van a vadon élő állatok szaporodására is. Ezzel magyarázható, hogy használatának betiltása ellenére a DDT még ma is kimutatható minden ember szervezetében, főleg a zsírsejtekben. A DDT története jellemző az EDC-re is. Az EDC anyagokat egyre nagyobb mennyiségét állítják elő, ennek következtében egyre több kerül a természetbe, így az eddig elhanyagolhatónak számító szennyezések is jelentőssé váltak.
A DDT-hez hasonlóan az EDC vegyületek káros hatásai is sokáig ismeretlenek maradtak, mivel meghatározásukhoz nem állott rendelkezésre megfelelően érzékeny analitikai eljárás. Ma már tudjuk, hogy az ösztrogén-jellegű (női hormon) EDC-k hatására mellrák alakulhat ki, de az utóbbi években a hererákos esetek száma is jelentősen emelkedett.
A legfontosabbak EDC anyagok a következők: ftalátok, biszfenol-A és hasonló fenolok, PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport, égéstermékek - ezek nemcsak a gumiabroncsok, híradástechnikai termékek égetésekor szabadulnak fel, hanem nagyobb mennyiségben repülőterek környékén is kimutathatók-, halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok), rovarirtók (peszticidek), bizonyos gyógyszerek, fémek és fémtartalmú vegyületek, természetes anyagok - fitoösztrogének, szójaolaj.
Az EDC anyagok egy külön csoportját alkotják a TDC - „thyroid disrupter chemicals” - azaz a pajzsmirigyet károsító anyagok. Egyes EDC molekuláról, így a biszfenol-A-ról (BPA-ról) bebizonyosodott, hogy gátolja a pajzsmirigy hormonjainak, a jelátvivő receptorhoz történő kötődését. Ráadásul kedvezőtlen, az immunrendszert károsító hatásai miatt fokozza az autoimmun gyulladásokat is. Mindez a pajzsmirigy csökkent működéséhez, golyva kialakulásához vezethet.
A BPA tartalmú cumisüvegek árusítását és gyártását ugyan már betiltották az EU tagországokban, ám a híradások szerint a mai napig található a boltok polcain olyan, gyerekeknek szánt termék, amely tartalmazza ezt a vegyi anyagot.
EDC-k a háztartásban
Az egészséget károsító vegyi anyagok jelen vannak a környezetben és az otthonokban egyaránt. Az epoxigyanták ipari melléktermékeként többezer tonna biszfenol-A kerül ki a természetbe évente, de műanyag-adalékként, és fogtömésekben is alkalmazzák.
Főzés során is számos káros anyag keletkezhet. A perfluor-oktánsav (PFOA) és származékaik például a teflonbevonatban találhatók és pajzsmirigybetegséget okozhatnak.
Más anyagokról, így a fogamzásgátló tablettákról is egészségkárosító hatást tételeztek fel. Az igazság azonban az, hogy jelenlétüket az ivóvízben a mai napig nem sikerült hitelt érdemlően kimutatni. A környezetre sokkal jelentősebb veszélyt jelentenek a mosószerek, lágyítók, ugyanis ezek többezer tonnányi mennyiségben szennyezik a természetet.
Az EDC hatású mosó- és mosogatószereket gyakran mutatták ki ivóvízből is. Miután minden évben számos új vegyi anyag kerül forgalomba és a környezetbe az újabb és újabb mosószerekkel, kozmetikumokkal, műanyag adalékokkal, festékekkel - ezek cumisüvegekben, gyermekjátékokban is kimutathatók -, a jövőben a rendelkezésre álló vizsgálati módszerekkel azt is szükséges lenne rendszeresen ellenőrizni, hogy ezekből nem szabadul-e fel hormonhatású anyag.
Környezettudatos szemléletváltás és gyakorlat
-
A megelőzés érdekében, az étrendben a mérgező anyagok kiszűrésére és elkerülésére kellene törekedni. Az a furcsa helyzet alakult ki, hogy az egyébként kitűnő ásványvizek, tej és termékeik műanyag csomagolásban kerülnek a piacra és nehezen ellenőrizhető a kioldódó vegyszerek mennyisége. Tanácsos ezért a műanyagban tárolt ételeket és a teflonbevonatú edények használatát elkerülni.
-
A friss zöldségekről, primőrökről azt gondoljuk, hogy minden esetben hasznosak. Valójában számos vegyi anyagot, rovarirtószer-maradványt hordozhatnak felületükön. Fogyasztásuk előtt ezért mindig alaposan mossuk meg és tisztítsuk meg a zöldségeket!
-
Törekedjünk a hazai élelmiszerek fogyasztására! Az itthoni monitoring rendszer jobb, mint a külföldi, másrészt a hazai élelmiszerek lényegesen kisebb mértékben szennyezettek.
-
Támogatni kell a bio-élelmiszerek előállítását. Tudatos vásárlási szokásokat előnyös kialakítani, ami azt is jelenti, hogy nem azt kell megvenni, ami egyszerűen olcsó, hanem azt, ami minőségileg jobb.
-
A szervezetben felhalmozódott méreganyagoktól való megszabadulást segíthetik a komplex egészségmegőrző terápiák: a wellness, szauna kezelések és a szabad gyökfogók (szelén, E-vitamin) kiegészítő alkalmazása.
-
A méreganyagok főként a zsírszövetben raktározódnak el. Fontos ezért a testsúly fokozatos, nem drasztikus, gyors csökkentése. A zsírszövetben elraktározódott méreganyagok a hirtelen fogyás során gyorsan kerülnek a szervezetbe, ez pedig rendkívül káros lehet.
- Rendszeres endokrin-, pajzsmirigy-szűrővizsgálat javasolt azok körében, akik az átlagosnál nagyobb környezeti szennyezésnek vannak vagy voltak kitéve. Gondolni kellene a családtervezés – különösen meddőség esetén - erre a lehetőségre is.
Babanet hozzászólások(3 hozzászólás)