Minden baba más és más - az első lépések avagy a mozgáskoordináció kialakulásának üteme
Ahogy nincs két egyforma felnőtt ember sem; minden baba is más és más – így annak sincs kőbe vésett szabálya, mikor kell elkezdeniük a kúszást, mászást, vagy épp a járást. De mi számít „normálisnak” és mikor kell szakemberhez fordulni? Azért, hogy ne aggódd túl magad, gyermeked mozgásfejlődésének ütemét illetően, most segítünk!
Felülés, kúszás, mászás és az első lépések
A folyamat lépcsőfokai egymásra épülnek, így, ha elcsúszik egy-két héttel az egyik fázis, akkor a többi azt követő is később következik be. Nem kell pánikba esni, hogy ha például már egyszer-egyszer átfordul, aztán napokig „semmi”, ne erőltessük; hiszen képes rá, csak éppen nincs kedve hozzá.
Az alábbi összefoglaló táblázat egyes elemei jó támpontot adhatnak, mi az, ami elvárható (de nem kötelező), és mi az a szint, amikor viszont már érdemes hozzáértő segítséget kérni.
Mozgásfejlesztő játékok
Ahhoz, hogy a bébi a maga fejlődési útján tudjon haladni, ugyan erőltetni vagy rákényszeríteni nem érdemes semmire, azonban nagyon sokat tud segíteni, ha elég időt tudunk vele lenni és e közben a kellő teret biztosítani – csak akkor rakjuk be a járókába, amikor nem tudjuk tekintetünkkel kísérni. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy kisebb nagyobb (játék)szőnyegeket helyeztünk el a lakás szinte teljes padlófelületén, amin szabadon kúszhat-csúszhat a gyerek (és persze baba biztossá tettük a sarkokat, konnektorokat, illetve az elérhető felületekről folyamatosan elpakoltunk).
Léteznek különböző, erre a célra kifejlesztett játékok is, kezdve a színes, fényes, csörgő, hangokat kiadó figuráktól, fürdőjátékoktól, a labdákon, húzható, tolható darabokon át, az ülő, ringó alakzatokig, amik használata során az észlelésen és a koordináción kívül, a gondolkodás, a kreativitás és az ügyesség is fejleszthető.
Türelem
A különböző mozgások elsajátítása, az izmok erősödése, a koncentráció fokának mélyülése kihat a gyermek fejlődésének más területeire, így a beszédre is. Minden lépcsőfoknak megvan a maga háttere, maga súlya, tehát nem csak a végcél a fontos (hogy felálljon és járjon), sokkal inkább az, hogy mindegyik fázison szépen keresztül menjen – ki gyorsabban, ki lassabban.
Ha ugyanis valami kimarad, az később tanulási problémákhoz vezethet (persze nem törvényszerűen), például diszlexiához. Nem véletlen, hogy a tanulási rendellenességek gyógyterápiájában is kiemelt szerepet kap a mozgás, a sport.
Plézer Panna, 2017. március 10.
