Koleszterinbomba és vitaminhiány
Magyarországon minden második felnőttnek magas a koleszterin szintje. Megdöbbentő adat, hogy az 1-3 éves magyar gyermekek fele a rossz „felnőtt étrend” miatt a maximálisan ajánlott felső határértéknél is több koleszterint fogyaszt, így a későbbi magas szintet már ilyen kicsi korban megalapozzuk. Ez a Magyar Gyermekorvosok Társaságának felméréséből derült ki.
A szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben. Pedig a kisgyermek nem ehetné mindig ugyanazt, mint a felnőttek Okosan összeállított „gyerek-étrendre” volna szüksége. A korosztály táplálásának nagy hiányossága, hogy a gyermekek közel fele nem kap eleget a védekezőképesség fenntartásához és a vas felszívódásához szükséges C-vitaminból.
A több mint 2000 gyermekorvost tömörítő Magyar Gyermekorvosok Társaságának reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a magyar lakosság köztudottan rossz táplálkozási szokásai már 1-3 éves korban tetten érhetőek. A szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.
A szakemberek szerint a kisgyermek nem kis felnőtt, a fejlődő szervezetnek sajátos igényei vannak, ezért nem eheti mindig ugyanazt, amit a felnőttek. Gondosan összeállított „gyerek-étrend” lenne a megoldás.
Sok a koleszterin és a hús
Magyarországon minden második felnőttnek magas a koleszterin szintje, ez a szív- és érrendszeri megbetegedések leggyakoribb kiváltó tényezője. A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetű élelmiszerben megtalálható. A szakértők régóta hangsúlyozzák, hogy oda kell figyelni a táplálékkal felvett koleszterin mennyiségére, hiszen a máj maga is termel koleszterint.
Megdöbbentő adat, hogy az 1-3 éves magyar gyermekek 50 százaléka a rossz „felnőtt étrend” miatt a kritikus felső határértéknél is több koleszterint fogyaszt, így a későbbi magas szintet már ebben a korban megalapozzuk. A zsírosabb húsok, a sovány helyett a zsírban gazdagabb felvágottak, húskészítmények, valamint a magas zsírtartalmú tejek és tejtermékek a koleszterin-bevitel fő forrásai a gyermekeknél is.
A felmérés szerint a kicsik átlagosan 80 százalékkal több húst és háromszor annyi húskészítményt - pl.: virsli - kapnak, mint amennyi ajánlatos volna.
Kevés a C-vitamin és a zöldség
A korosztály táplálásának nagy hiányossága, hogy a gyermekek közel fele (44%) nem kap eleget a védekezőképesség fenntartásához és a vas felszívódásához szükséges C-vitaminból, egynegyedük (24%) pedig már kórosan keveset fogyaszt. A C-vitamin köztudottan immunerősítő, ezért az őszi-téli időszakban fokozottan figyelni kell a vitaminban dús táplálkozásra.
Ráadásul az agy fejlődésében kritikus szerepet játszó vas felszívódását is ez az anyag segíti. Vitaminforrásként a szülők elegendő mennyiségű gyümölccsel kínálják a kicsiket, ugyanakkor a csemeték körében a zöldségfélék (különösen nyers formában) nem igazán népszerűek, átlagosan kb. 15 százalékkal fogyasztanak kevesebbet az ajánlottnál.
A szakemberek azt javasolják, hogy kampányszerű vitaminadagolások, étrend kiegészítők helyett törekedjünk C-vitaminban gazdag élelmiszerekkel folyamatosan fedezni a kicsi szükségleteit. Ebben a korban a kisgyermekek többsége válogatós, így a szülőknek nagy kihívást jelent az egészséges táplálás.
Rengeteg zöldség és gyümölcs, valamint a kíméletes konyhatechnológiai eljárásokkal készült ételek - gőzölés, párolás, rövid ideig tartó főzés - jelentenék a megoldást, miközben ideális esetben kevesebb hús és feldolgozott hústermék kerüljön a kicsi tányérjára.
A szülőknek gyakorta trükkökhöz kell folyamodniuk azért, hogy a kicsi megegye a zöldségeket és így hozzájusson a szükséges vitaminokhoz. Ám erre is létezik megoldás, bár általában elmondható, hogy minden gyereknél más trükk válik be.
Ti hogyan tudjátok becsempészni a zöldségeket a gyerek étrendjébe?
Szilágyi Diána, 2011. január 04.
Babanet hozzászólások(2 hozzászólás)