Fertőző gyermekbetegségek

Óvodában valamiért nagyon viccesnek tartottam a mumpsz hangzását, és ahányszor csak lehetőségem nyílt rá, eldicsekedtem vele, hogy én már bizony átestem rajta, sőt még apukámat is sikerült megfertőznöm. Most, hogy tudom, pontosan mivel is jár a betegség, általában igyekszem kellemesebb beszédtémákat találni magamnak, de titokban azért még mindig kuncognom kell, ha eszembe jut. A latinul kevésbé hangzatos parotitis epidemica cseppfertőzéssel terjed a gyermekek körében, de a fogékony felnőttek is elkaphatják az elsősorban a nyálmirigyeket támadó kórt. Tünetei: mérsékelt láz, fejfájás, fülfájás, étvágytalanság, nyelési problémák és az arcon a fülek magasságában található duzzanat. Szerencsétlenebb esetben a fiúknál, felnőtt férfiaknál átterjedhet a herékre, a lányoknál pedig a petefészekre a meddőség veszélyét hordozva magával. Nagyon ritkán agyhártyagyulladást is okozhat. Lappangási ideje 18 nap, a duzzanat elmúlásával már nem fertőz.

A kanyaró már a VII. században időről-időre erőteljesen lecsökkentette a népességet. Ha nem létezne ellene védőoltás, valószínűleg a mai napig az egyik legfertőzőbb és legveszélyesebb globális betegség lenne. A nyállal terjedő vírus tünetei 9-11 nap után mutatkoznak először, láz, nátha, köhögés, kötőhártya gyulladás, valamint a száj nyálkahártyáján megjelenő úgynevezett Koplik-foltok formájában. Később az egész testen kialakuló kiütések megjelenésével a láz csökken, súlyos esetekben azonban (főként felnőttkori kanyaró esetén) bakteriális fertőzések, agyvelőgyulladás és tüdőgyulladás alakulhat ki. A terhesség alatt elkapott vírus súlyos károkat okoz a születendő gyermekben, spontán vetéléshez, koraszüléshez vezethet.

Enyhe tünetekkel jár, ám mégsem lebecsülendő a gyermekkori fertőző betegségek listáján előkelő pozícióban tetszelgő rózsahimlő - elegánsabban mondva: rubeola. A 12-23 napig is lappangó kór kezdetben felső légúti gyulladásos tüneteket produkál, torokfájás, láz, végtagfájdalom kíséri, majd az általában elsőként arcon megjelenő kiütések fél nap alatt az egész testet elborítják. Igazán komoly veszélyt akkor jelent, ha a fertőzésen még át nem esett kismama kerül vele kapcsolatba, ugyanis a babánál alulfejlettséget, esetleg koraszülést okozhat.

A fent említett mindhárom vírus megelőzését szolgáló kötelező védőoltás az MMR, amelyet először 15 hónapos korban kapnak meg a kisbabák, majd a teljes és tartós védettség kialakításához 11 évesen is a nagyobb csemeték. Optimális esetben ez csak az egyik alkalommal jár krokodilkönnyekkel, a másik egy enyhébb lefolyású duzzogással átvészelhető az egész család számára.

A felső légutakban megjelenő bőrre emlékeztető kékesfehér hártyát, amely lázat, fájdalmat és levertséget vonz maga után, bizonyára a csillagképekhez hasonló szabad asszociációs elven torokgyíknak keresztelték el. (És mert legkevésbé sem hasonlít hüllőre, az emberek inkább diftériaként emlegetik… A közvetlen érintkezéssel vagy cseppfertőzéssel terjedő kórokozó 2-6 nap alatt kezdi el ténykedését a szervezetben, súlyos esetben szívizomgyulladást, tüdőgyulladást vagy ideggyulladást is okozhat.

A másik szintén légzési nehézségeket eredményező állatnévvel tarkított fertőzés a Bordetella pertussis baktérium által okozott szamárköhögés. A 7-21 napig is lappangó betegség rendkívül könnyen terjed, elég egy óvatlan krákogás, és a másik, addig egészséges szervezet 80-100%-os valószínűséggel nemsokára már szintén tüsszögéstől, orrfolyástól, enyhe láztól, és a névadást is szolgáló rohamoktól fog szenvedni, szerencsétlenebb esetekben pedig tüdő- vagy középfülgyulladás alakul ki.

A diftéria és a szamárköhögés megelőzésére beadott DTPa vakcinával egy időben, 2, 3, 4 és 18 hónapos korban, valamint 6 évesen oltják be a kicsiket IPV-vel a járványos gyermekbénulás ellen. A gyermekparalízisként is emlegetett betegség főként széklet útján, de kisebb mértékben cseppfertőzéssel is terjed, és akár 35 napig is lappanghat. Kezdeti szakaszban tünetei enyhe bél- vagy légúti hurut,láz, fejfájás, hányás, gerincfájdalmak, aluszékonyság vagy nyugtalanság, ezután jelennek meg a bénulások a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejteket pusztulása következtében. A legsúlyosabb esetben a mozgásképtelenség állandóvá válik – és a beteg akár élete végéig légzéstámogatásra szorul.

Valószínűleg annak köszönhetően, hogy viszonylag rövidebb ideje létezik ellene védőoltás, és beadatása sem kötelező, az egyik leggyakoribb és legragályosabb cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség a 14-16 napig lappangó bárányhimlő. A rubeolához hasonlóan láz, rosszullét, torok- és hasfájás jelzi érkezését, de a kiütések megjelenéséig gyakorlatilag más enyhébb betegség álcája alatt fertőzhet tovább. Az úgynevezett makulák száma néhány tucattól több százig terjedhet, felülfertőződésük gyakran előfordulhat, maradandó hegeket hagyva maguk után. Súlyosabb szövődménye lehet a tüdőgyulladás, szívizom-, máj-, ízületi- vagy csontvelőgyulladás, legritkábban pedig agyvelőgyulladás. Azoknak a kismamáknak, akik gyermekkorukban nem estek át bárányhimlőn, és nem is kaptak védőoltást, fokozottan óvatosnak kell lenniük a terhesség első három hónapjában. A későbbi szakaszban bekövetkező fertőzés a baba fejlődését ugyan már nem befolyásolhatja, viszont az anyuka szervezetét intenzívebben megviseli.

A skarlát az egyetlen olyan jellemzőben kicsiket érintő betegség, amivel szemben gyors lefolyása miatt nem alakul ki bennünk immunitás. Életünk bármely szakaszában „élvezhetjük” a lázzal, torokfájdalommal, nyaki nyirokcsomó-duzzanattal, hányással, garatgyulladással, az úgynevezett málnanyelvvel és pontozott, apró elemű, érdes bőrkiütéssel járó nyavalyát, amely viszonylag rövid ideig, 2-8 napig lappang a szervezetben. Veszélyessége abban rejlik, hogy komoly szövődményeket okozhat és további betegségek előtt nyithatja meg az utat: ha nem ismerik fel időben, vagy nem kezelik megfelelően, akár reumás láz, vesegyulladás is kialakulhat a skarlát következtében. Az antibiotikumos kezelést követő gyógyulás után előfordulhat, hogy a bőr nagy lemezekben lehámlik.

Milyen fertőző gyermekbetegséghez volt már szerencsétek?