Ezért nincs tökéletes mesekönyv – dr. Vass Dorottea olvasáskutató 4 mesét elemez

Picik és kicsik

 

Miért ne ess kétségbe, ha a gyerekednek nem tetszik az általad választott mesekönyv?

Propp összesen harmincegy funkciót különböztetett meg a varázsmesékben. Ilyen például az eltávozás, a tilalom, a tilalom megszegése, az, amikor az ellenfél valamilyen kárt okoz. De ilyen funkció az, amikor a hős egy varázseszköz birtokába kerül, vagy amikor az ellenséget legyőzik, illetve amikor a hős megházasodik. A harmincegy funkciót természetesen nem lehet minden mesében megtalálni, azonban mindenképp ebből az mennyiségből néhánynak jelen kell lennie ahhoz, hogy egy értékes, személyiségfejlesztő varázsmeséről tudjunk beszélni.

Nézzünk néhány konkrét példát arra, miben erősek, vagy épp nem erősek a hazai kedvencek!

Bartos Erika – Brúnó Budapesten:

Hétköznapi jeleneteket ír le, ami az ovisok fő profija. Nagyon szimpatikus, hogy Budapestet közelebb szeretné hozni a gyerekekhez a könyv. Mégis, fontos tudnia egy ovisoknak, hogy hány kerület van Budán és hány Pesten? Lehet, hogy nekünk örömet okoz, hogy milyen ügyesen meg akarnak tanulni valamit a környezetükről a gyerekek. Érdeklődnek a világ dolgairól, pl. arról, hogy miért esik az eső, hogyan mozog a villamos, de ez nem azt jelenti, hogy készen állnak egy komplex információ befogadására.

Ők ezeket az információkat még nehezen tudják szűrni. Az olvasás leginkább a kettőtök kapcsolatáról szól, így, ha ezeket az ultra részletes tananyagszerű információkat örömmel fogadja be a gyereked olvasás közben, akkor szuper, de ne ess kétségbe, ha mégsem. Cseréljetek könyvet.

A könyvben néhány párbeszéd úgy van leírva, amit a szerző "civakodásnak" nevez. Holott a párbeszéd pont annak a példája, hogy hogyan érdemes saját véleményünk mellett kiállni, és megindokolni, hogy az nekünk miért fontos. Az, hogy elmondja egy gyerek a véleményét a másiknak, még nem civakodás, csak véleményalkotás. Attól még a gyerek nem rossz, vagy elengedhetetlen.

Általában a Bartos Erika könyvekkel kapcsolatban akkor szoktuk felhúzni a szemöldökünket, amikor irreális cselekményleírásokkal találkozunk pl. az Anna, Peti és Gergő, vagy a Brúnó könyvben, ahol a gyerekek mindent tökéletesen meg tud oldani. Ez azért érdekes, mert ha figyelembe veszünk egy népmesét, az is tele van valótlan dolgokkal. Mégis a népmesékben való túlzásokat azért fogadjuk el, mert ők nem a hús-vér karakterek, hanem legtöbbször ízig-vérig fiktív, kitalált lények. Ezért tudjuk elfogadni, sőt, ezért tudunk felnézni rájuk, hogy milyen kitartóak és milyen sok mindenre képesek. A hétköznapi szereplőknél inkább zavaró, hogy mindent meg tudnak oldani, mert olvasóként nem tudunk elvonatkoztatni a valóságtól, hiszen a hús-vér karakterek mozognak, esznek, játszanak: ott, ahol mi is szoktunk.

A Bogyó és Babóca kötetek közül az ’Évszakos könyvet’ lapoztam fel

Csodálatra méltó, hogy mindig meg tud újulni, mindig van új történet. Az egyik oka ennek az, hogy az óvodás korú gyerekek a hétköznapi történetek után érdeklődnek leginkább. Bogyó és Babóca pedig pont olyan dolgokat csinálnak, mint az ovisok. A konfliktuskezelés a Bogyó és Babóca mesékben tökéletes mintája a konfliktus kezelésnek. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én mindig elszégyellem magam, hogy nem mindig minden esetben vagyok arra képes, amire Bogyó és Babóca.

Jelen van:

• az aktív hallgatás,
• a nyitott kommunikáció,
• az empátia,
• a türelem,
• ritkán személyeskednek,
• a probléma megoldására fókuszálnak,
• van, hogy bevonják a harmadik személyt is.

Marék Veronika – Kippkopp és Tipptopp

Fantasztikus az illusztrációja, a betűk mérete és a könyv mérete. Jók az ismétlődő események, ahogy Tipptopp szállást keres. Kérdés, hogy a gyereked be tudja-e ezt a ritmust fogadni, amit ez a könyv képvisel. Ha megnézzük például a Majom mamája című könyvet, az is hasonló koncepció alapján készült, viszont picit ritmusosabb, pergősebb a történeti szála. És bár az animációs filmeknél azt szoktam mondani, hogy a lassúság a fontos, itt, amikor szóbeli szövegértésről van szó, képi mozgás nélkül, ennek engednék, mert itt, ebben az esetben nem árt a ritmikusabb történet. Attól még a Kippkopp és Tipptopp tüneményes mese, de mielőtt megveszed, tegyetek egy próbát, hogy tényleg tetszik-e a gyerekednek. A másságot például kevésbé favorizálja ez a könyv, meg kell hagyni. Csak a hozzád hasonlóakkal lehet élni és elfogadni? Utóbbira jó példa Julia Donaldson, Kvirtek és Kvartok könyve.

Marék Veronika: Boribon – Jó éjszakát, Annipanni!

Nosztalgikus hangulatú könyv. A leporellók és a mesék között van koncepcióban, így fokozatosan lehet ezzel a könyvvel átvezetni a lapozgatást a felolvasás felé. Itt igazából nem annyira a történeti szál, hanem a kapcsolattartás, -építés, az első olvasási élmény megszületése számít a szülő-gyerek között.

Lehet túl kritikus vagyok, de ehhez a könyvhöz is van észrevételem.

A macska a történetben többféle dolgot csinál a hangjával: nyivákol, nyafog és nyávog. Pont itt jó következetesnek maradni, és a biztos szót használni. Egy macska egyébként sem nyafog, hanem nyávog. Fontos, hogy ez egy jó könyv. Kérlek, ne érts rosszul. Ne ijedj meg, ha ezt olvasod a gyerekkel. Ezzel a könyvvel nem fogsz ártani neki semmit, de semmit. Ezen kívül pedig te ismered a legjobban a gyereked, te tudod, mit hallgat tőled szívesen, és mit szeretsz neki te olvasni.

Ennél nincs fontosabb.

 

 

 

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

D012 - by Vass Dorottea & team (@d012.hu) által megosztott bejegyzés