Koppi-napló – A rosszul végződő pestezés

Lelkileg és testileg felkészülve, rutinosan pakoltam össze az egész házat, hogy 4 napot Pesten töltsünk. Ez annyira jól ment, hogy kiürült Koppány majdnem összes fiókja és nekem se sok „utcai” ruha maradt a szekrényben. Mármint egy sem.

Nem tudom, nálatok hogy megy. De én két kategóriába sorolom a ruháimat, a koszolós és az azt hiszem, el tudok benne menni bárhová kategória - ez utóbbi annyira csökken a babázós időszakkal, hogy lassan egy kistáskában elfér. Még az utazás napjára beiktattunk egy bababulit, ahol úgy eldumáltuk az időt, hogy még én is elfelejtettem képet készíteni.

Másnap a péntekünk erős pangást mutatott, senki nem ért ránk és az eső miatt, ami előző éjszaka szakadt ránk és folytatta tombolását, még a kedvem is elment a csavargástól. De helyette egész nap dédimamáztunk és dédipapáztunk.

Szombaton ismét a barátnőzésé és babázásé volt a terep, illetve Dia szerkesztőnéni (le lesz szedve a fejem – le bizony! A szerkesztőnéni) szétdögönyözte Koppányt és megismertette, milyen csodás egy pörgős kamaszlány társasága egy budai bevásárló központban. Amúgy üzenem, imádom a lányod, de elsőre jó, hogy fiam született!

Tuti ezer programot kihagytam, amit beterveztem, de ez az állandó cuccolás és bevallom hősiesen, fővárosi forgalom kikészített. Hamar felvettem a ritmust, és haladtam, ahogy kell, de mégsem mindennapi, főleg nem úgy, hogy Koppi is reagált minden ingerre és rengeteg új szót tanult, ha akartam, ha nem. Vasárnap még barátozással és erős cuccolással telt. Ti is úgy mentek a nagyszülőkhöz, hogy háromszor annyi cuccal jöttök hazafele? Na, én igen, és mindezt egyedül lecipelni! De megoldottam, ahogy mindig és mindent.

Vasárnap már nagyon elcsodálkoztam, hogy Koppi magától bebújik az ölembe, ő nem ölbebaba, nem szokott ilyet csinálni. Hétfő reggelre hányásra és hőemelkedésre, majd lázra ébredtünk, aztán a dokinéninél kötöttünk ki. Addigra lefőztem egy gyümölcsteát, amit pici citrommal ízesítettem és egy pici sót is raktam bele és apró kortyokban pótoltam a folyadékhiányt. A betegség elvileg 3-4 nap alatt átment rajta, magas láz kísérte végig, de csak egy napunk telt hányással. Viszont elképesztően előhozta a fogzást és étvágytalanná tette.

Szombatra a kis barátnő bababulijára egész jól regenerálódott, csak anyát nem hagyta éjszaka aludni, de végre nem csak egyedül bitoroltam múlt héten és tegnap este az ágyat - Koppi aludt, én meg nem, hogy nehogy leguruljon. A szülinapi party óta a farkasétvágy is visszajött, de végül is a buli nagy részében játszott a többiekkel, ez jó, hogy helyre teszi a gyermeket.

Csumpi