Kevesebb védőoltás a csecsemőknek
Januártól változik a védőoltási rendszer: az eddigi húsz oltás helyett a jövőben tizenegy szúrást kell a csecsemőknek és a gyerekeknek elviselniük. Bujdosó László országos tiszti főorvos közölte: az új rendszerben a 2005. október 31. után születetteket oltják.
A magyar védőoltási rendszer jelenleg tíz betegség ellen nyújt védettséget 15 oltással (szúrással) és a szabin cseppekkel. Ezek helyett az új oltóanyagok összesen 11 oltással biztosítják a szükséges védelmet. Bujdosó László tájékoztatása szerint a kevesebb szúrás mellett az új rend várhatóan csökkenti a nem kívánt szövődmények számát, mivel megszűnik a járványos gyermekbénulás elleni oltás élővírus-tartalma, és sejtmentessé válik a szamárköhögés elleni oltóanyag. Ez utóbbi betegség ellen sokszor nem is adták be az oltást a gyermekorvosok, mivel tartottak a lehetséges szövődményektől.
A védőoltás megtagadása szabálysértés
Bujdosó László szerint a védőoltások egyre nagyobb szerepet játszanak egyes betegségek megelőzésében annál is inkább, mivel egyre gyakoribb a szervezet gyógyszerekkel szembeni ellenállása. A magyar lakosság "átoltottsága" - azaz a kötelező védőoltásokon átesettek aránya a teljes lakossághoz viszonyítva - kiemelkedően jónak mondható, 99,9 százalékos. Többek között ez is oka annak, hogy hazánkban csak nagyon ritkán fordulnak elő olyan betegségek, amelyek ellen már rendelkezünk megfelelő védőoltással: rubeola, kanyaró vagy tetanusz.
A kanyaró például ma már igen alacsony számban fordul elő, holott a védőoltások megkezdése előtt Magyarországon évente 30-40 ezer megbetegedést és 100-150 halálozást okozott. A mumpsz a védőoltások megkezdése előtt évi 34-43 ezer megbetegedést okozott, ma már 100-200 esetben fordul elő. Magyarországon a szülők igénylik a védőoltásokat, csak elvétve fordul elő, hogy nem adatják be gyermeküknek az előírt vakcinát. A védőoltás megtagadásával szabálysértést követnek el a szülők, és első fokon pénzbírságra büntethetőek.
Fontos az oltások sorrendje
A védőoltásokkal megelőzhető csaknem valamennyi betegségre jellemző, hogy ha elmulasztják a szükséges óvintézkedéseket, a szervezet nem kapja meg a megfelelő védettséget, és szinte egészen biztosan eléri a betegség. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója az oltások sorrendjére is figyelmeztet. Az újszülöttek ugyanis 5-6 hónapos korukig rendelkeznek az úgynevezett maternális védettséggel, így ez a határideje annak, hogy a legszükségesebb hat betegség ellen megkapják a védőoltásokat. Az elmulasztott védőoltás felborítja a védőoltások szabályos rendjét, ami esetleg növelheti a betegségek kockázatát.
A kevesebb oltás és a hatékonyabb oltóanyagon kívül az új vakcina mellett szóló érv az is, hogy hosszabb és vékonyabb tűvel kerül forgalomba. A gyerekek így kevésbé veszik észre, és a szúrás is kevesebb fájdalmat okoz - mondta el Mészner Zsófia.
A hazai oltási rend 10 fertőző betegség megelőzésére szolgáló védőoltásokat tartalmaz (tuberkulózis, diftéria, szamárköhögés, tetanusz, kanyaró, rubeola, mumpsz, járványos gyermekbénulás, haemophilus influenzae (Hib), hepatitis B), amelyeket a gyermekeknek az előírt időben kötelezően meg kell kapniuk. A védőoltás rendjét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és annak járványügyi végrehajtási [18/1998. (VI.3.) NM] rendelete szabályozza.
Forrás: Egészségügyi Minisztérium
