Babakommunikáció: a sírástól az első szavakig
A baba kommunikációs készségei rengeteget fejlődnek az első évben: a kicsi megtanulja kifejezni magát, és idővel azt is megérti, mit mondanak neki. Mindez még azelőtt történik, hogy a baba kimondaná az első valódi szavait, ami általában az első születésnap környékén következik be.
Az újszülöttek elsősorban sírással kommunikálnak, így tudatják, hogy éhesek, kényelmetlenül érzik magukat, fájdalmat éreznek vagy épp szomorúak. A sírás mellett a csecsemők az első 3 hónapban a hangjukat és a testüket is használják a kommunikációhoz, például mosolyognak, nevetnek, gügyögnek, és mozgatják a karjukat-lábukat, ha valamit közölni szeretnének.
Hogyan fejlődik a kommunikáció az első évben?
Természetesen, minden baba másként fejlődik, az egyik baba korábban mondja ki az első szavát, míg a másik később szólal meg, de akkor már egész mondatot mond. Általánosságban azonban az alábbi szakaszokra bonthatjuk a baba kommunikációját az első évben.
0-6 hónap
A csecsemők már azelőtt értelmezni tudják a beszédet, mielőtt beszélni kezdenének. Körülbelül 2-4 hónapos korában a baba reagálni kezd a szülők által kiadott hangokra, például sírhat, ha környezetében valaki felemeli a hangját, vagy izgatottan nevethet, ha valaki olyan hangot ad ki, amelyet viccesnek talál.
A sírás és a hangok kiadása több szempontból is fontos szerepet tölt be, mivel a baba így tanulja meg kontrollálni a tüdejéből kiáramló levegőt és használni a hangszálait, azaz ilyenkor fekteti le a beszéd alapjait.
Tehát a csecsemők a születéstől számított 3 hónapos korukig leginkább sírással, gőgicséléssel – aminek a lényege a különálló hangok gyakorlása – kommunikálnak, reagálnak a szülők hangjára, de mosolyoghatnak is, amikor látják valamelyik közeli hozzátartozójukat, vagy ha épp tetszik nekik valami.
4-6 hónap
Ebben a korban már megjelenik a szemkontaktus is, a baba elkezd arckifejezéseket használni a szándékai közlésére, valamint kiterjeszti a hangok tartományát is. Ekkor a csöppségünk már „búgó” hangokat hallat, amelyek a sírás mellett fejlődnek ki. A kiadott hangok típusai között nagy eltérések vannak. Ahogy múlik az idő, a baba egyre ritkábban fog sírni, azaz a kommunikáció fő forrása nem a sírás lesz, hanem a hangkiadás, mint amelyen az óóó és az ááá. A16. hét körül pedig már nevetni is hallhatjuk a gyerekünket, ami válaszreakció az őt ért új élményekre. Egyre gyakrabban mosolyog ebben az időszakban, sőt még az arckifejezéseket is utánozhatja – például lemásolja, amikor valaki a családból kinyújtja rá a nyelvét.
6-9 hónap
A baba ekkor már felismeri a kifejezések kontextusban történő használatát is. Például amikor azt mondják neki, viszlát, akkor integethet. A gőgicsélést ekkor már a gagyogás váltja fel, azaz ebben az időszakban az újra és újra ismétlődő szótagok már beszédhangokra tagolhatók. Ekkortájt a gyermek elkezd ismerős hangokra reagálni, és valószínűleg a saját nevére is felfigyel már. Kezdetét veszi a hangképzés is, a nyelve érintkezik az ajkával, elkezdi utánozni a hangokat és az intonációt (a beszédben felfelé és lefelé tartó dallamokat).
9-12 hónap
Az első év vége felé a kisbaba egy kezdetleges szókincset épít fel, amit megért. Fontos megjegyezni, hogy ez gyakran még azelőtt bekövetkezik, hogy kimondaná az első szavát.
Normál esetben egyéves korig a csöppségek elkezdik megformálni a hangokat, a gügyögést pedig felváltják a magán- és mássalhangzók. Általában a gyerekek egyéves korukra kezdenek el beszélni, majd kétéves korukig tovább bővítik a szókincsüket, és egy-két szavas kifejezéseket használnak.
Hogyan kommunikáljunk a babánkkal?
Az átlagos beszédfejlődés az első évben nagyon intenzív, hiszen csemeténk egyéves koráig már szótagokat, szavakat képezhet, mint például baba, mama, emellett megérti a „nem” szót is.
- Beszéljünk sokat a babánkhoz!
Beszéljünk hozzá, miközben öltöztetjük vagy fürdetjük, amikor játszik, énekeljünk neki dalokat és mondókákat. Olvassunk könyveket, és meséljünk neki minden nap. Beszélhetünk neki a könyvekben szereplő képekről is.
- Akkor gyakoroljunk a babával, amikor kipihent!
Természetesen bármikor beszélhetünk a babánkhoz, de az biztos, hogy ha kipihent, éber, nagyobb érdeklődést fog mutatni a tanulásra.
- Ne erőltessünk semmit!
Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyerek nem válaszol, nem reagál arra, amit mondunk, ne ijedjünk meg. Ha a baba fáradt, nyugtalan, vagy rosszkedvűnek tűnik, tartsunk egy kis szünetet a csevegésben.
- Dicsérjük meg!
A dicséret kifejezetten fontos, ezért ne spóroljunk vele! Ha például a babának integettünk, és ő visszainteget, dicsérjük meg.
A nyelvi mérföldkövek a beszédfejlődés különböző szakaszait jelzik, amelyek előfeltétele, hogy a baba képes legyen hangokat és szavakat alkotni, hallani és megérteni. Ez azt jelenti, hogy az idegrendszerének kellően fejlettnek kell lennie a beszédtanuláshoz, emellett a csecsemőnek ép beszédszervekkel, látással és hallással kell rendelkeznie. Fontos, hogy türelmes légy a beszédtanulás során, de amennyiben úgy gondolod, hogy a babád kommunikációja nem fejlődik megfelelően, fordulj szakemberhez.
Források:
https://nurturenestspeech.com.au/communication-development-what-to-expect-in-the-first-two-years/
Babanet, 2024. szeptember 24.
