Papinapló 46. – A szilveszter igazi szülői rémálom
Akármennyire is atombiztos a karácsonyfatalpunk, az ünnep után hamar elegünk lett abból, hogy Mimzi óriási örömét lelte a fa rángatásában. Igazából egy tűlevél sem esett le, és a díszeket is egyre följebb és följebb raktuk, így mind megúszta a zúzást. De akkor is zavaró volt, ahogy nekiugrott, ahányszor meglátta. Így legalább örült neki valaki, mert hamar eltűnt a kuka mellől.
A járókát is lebontottuk, mert kihasználatlan volt. Vagyis Pizsi, a cicánk szeretett benne aludni. De ő mindenhol ezt csinálja. Sajnos túl későn kaptunk észbe, mert csak akkor vettük meg, amikor már fölállt Mimmer. Ideje lenne hivatalosan is átnevezni otthoni mászókának, vagy bárminek, ami nem utal arra, hogy aki benne van, az jár. Mindegy is, legalább már tudjuk, hogy akkor kell az ilyesmi, amikor még csak éppen forog, vagy csak apró távolságokat tesz meg kúszva a gyerek.
Az így felszabaduló helyre Viru berendezett egy rég tervezett játszósarkot, ahol elférnek a plüssök és a mütyürök. Ez nagyon bejött, szerencsére. A habtapival puhított szőnyeg meg külön nagyon tetszik Mimónak, mert lehet markolászni a puha szöszmöszöket. Ez egyébként tényleg jó érzés.
Életem első papiszilveszterén nem csak dühös voltam, de szabályosan rettegtem éjszaka. Nem azért, mert félek a petárdától, hanem a kisfiam miatt, hogy ő ne féljen a pukkancsoktól. Hajnali fél háromkor sikerült végre elaltatnia Virunak, addig szórakoztak a környék hülyéi. Jó lenne végre megtanulni értékelni a szerencsénk, hogy békében élhetünk. Ebbe beletartozik, hogy egy éjszakát se kelljen senkinek úgy töltenie, mintha néhány tahó játéka miatt a lakókörnyezete ostrom alatt lenne. Közben meg minden híradó folyamatosan azzal van tele, hogy hol és milyen háború zajlik éppen. Nem is olyan messze, a szomszéd országban is, például. Ne legyen félreértés: a szilveszter éjféli, vagy akár más ünnepen a tűzijáték közel sem ugyanaz, mint a délutántól hajnalig tartó ostoba, kontroll nélküli petárdázás. Az ablakból, ha már ébren volt, együtt néztük hárman az égbeszökő fényjátékot. Szép volt, és igen, hang nélkül fura lenne. De annak hamar vége volt, ahogyan az normális.
gumikrumpli, 2016. január 04.
Papinapló 38. – Sokszor olyan, mint egy kicsi nagy
Papinapló 39. – Mimó éjjel rájár a hűtőre
Papinapló 40. – Puszi és szepázás
Papinapló 41. – Tapasztalat: az anyatej nem véd a nátha ellen
Papinapló 42. – Csinglingling egyből kétszer
Papinapló 43. – Mimónak van humora!
Papinapló 44. – Hopp, egy fogacska már kikandikál!
Papinapló 45. – Mimó első karácsonya
